Nem. Nincs normális magyarázat arra amit tettem. Egyszerűen csak bunkó vagyok, amiért így itt hagytalak titeket csak... Nem akarok magyarázkodni, mert tudom, hogy haragszotok rám, én is haragszom magamra. Látom ahogy napról napra egyre reménytelenebbül nyitjátok meg a blogot, hátha. De nem.
Én még mindig nem adtam fel, egyszerűen csak az amit el akartam kerülni (hogy az írás, ami eddig az első helyen szerepelt nálam, sokkal lejjebb csússzon a listán) bekövetkezett.
Mik történtek velem mostanában?
Új iskolát kezdtem. Médiaszakon, ahol fejlesztem tovább az írásaimat, valamint más a témával kapcsolatos ismereteimet, csak ebből kifolyólag sokkal több külön feladatom van, amik becsúsztak a tanulás és a sport mellé. Néha örülök, ha van időm megenni pár falatot, vagy leülni a TV elé és megnézni pár részt valami agyzsibbasztó műsorból. És sajnos az írást tudtam a legkönnyebben és egyben a legnehezebben elengedni.
Borzalmas érzés volt látni, hogy az olvasóim miattam veszekednek, holott a történetem volt a kapocs. Egy kapocs, amit 150 ember követett és élvezettel olvasta. Mindig reméltem, hogy megtaláljátok azt a menekvést az írásaimban amit én is kiadtam ilyenkor magamból. De most elvettem ezt a menedéket tőletek és magamtól is.
Nem fogok eltűnni továbbra sem, csak... Csak... Nem. Nem kérek időt, mert már nem érdemlek több időt. De nem tudok mást csinálni. De a történet nem marad befejezés nélkül, még ha nem is lesz akkora sikere, mintha tisztességesen befejeztem volna. De nem lesznek kimaradt részek, a tervezett fejezetszám megmarad és minden részletét ismerni fogjátok Emma és Zayn kapcsolatának, akiket innen is puszilok.
Hatalmas hálával tartozok azért, hogy még ilyenkor is napi 200-an nézitek az oldalt és vártok, hátha. Nagyon igyekszem, hogy ez a hátha minnél hamarabb bekövetkezik, és addig csak egy valamit kérek. Az utolsó csepp megbocsájtásaitokat, türelmeteket és nagyon félve kérem még azt a pici szeretetet a blogom iránt, mert magam iránt, már nincs jogom kérni, de kérlek, hogy a blog miatt még tartsatok ki.
Ölelek és puszilok mindenkit!
xoxo, Kikiih
