2014. március 1., szombat

2/21 * Breakaway

Kissé nehézkesen írok ide, mert ez az egész blog eddigi legnagyobb fordulópontja. Sokszor kérdeztétek, hogy miért ez a blog címe, nos ez az a rész ahol minden kiderül. :) Számomra nagyon sokat jelent, hisz Emma is meg a blog is nagyon hosszú utat tett meg idáig. Nem akarok semmit elárulni, hisz az úgy nem korrekt.
Remélem tetszeni fog, jó olvasást! :)
Ölel és puszil: Kikiih <33

Breakaway


Reggel amikor felébredtem csalódottan vettem észre, hogy Zayn nincs mellettem és csak az üres lepedőt tapogatom. Kicsit nyújtózkodtam, majd erőt vettem magamon, felálltam és egészen a szekrényig botorkáltam. Mivel egyedül hagyott, jogosultnak éreztem magam arra, hogy Zayn ruháit vegyem fel. Egy boxert loptam és találomra kivettem egy pólót.
Ahogy leértem az alsó szintre rögtön valami nagyon finom csapta meg az orromat, de nem tudtam beazonosítani, hogy mi lehet az. Abban viszont biztos voltam, hogy a konyhából jött, így odamentem.
Zayn-t nekem háttal találtam, épp a kávéfőzővel bajlódott. Nem egy tipikus angol, csak nagyon ritkán ivott teát, sokkal inkább előnyben tartotta a fekete löttyöt.
Amint beléptem rögtön rám nézett és elmosolyodott. Csupán egy melegítőnadrág volt rajta, felsőteste meztelenül tárult elém.
- Jó reggelt – léptem mellé és fél kézzel átkaroltam, majd lábujjhegyre álltam és adtam az arcára egy puszit. - Miért hagytál egyedül?
- Korán keltem, megint szarul aludtam – mondta kissé nyúzottan. - Inkább úgy gondoltam, hasznossá teszem magam és csinálok reggelit.
- És mi a reggeli? - kíváncsiskodtam.
- Melegszendvics.
- Mennyire is keltél korán? - ráncoltam a szemöldököm, hiszen egy melegszendvicset nem tart olyan sokáig elkészíteni.
- Úgy két órája – saccolt.
- És neked két órába tartott összerakni egy szendvicset? - kételkedtem. Zayn csak nem ilyen rossz szakács.
- Igazából fél órája jöttem le és másfél óráig néztem ahogy alszol – vallotta be, mire kissé meglepődtem.
- Ahogy alszok? - pislogtam.
- Olyan szép vagy – vont vállat, miközben szembefordult velem és hátratűrte az egyik tincsemet. Az egyik kócos, göndör tincsemet...
- Mi a szép abban, hogy a hajam olyan mint egy afroamerikaié, hülye pózban fekszem, a szám kissé nyitva, nyáladzok, rosszabb esetben még horkolok is? - buktam ki teljesen. Mert ha a vőlegényem így lát szépnek akkor nagy bajok lehetnek és nem tudom, hogy nála vagy nálam.
- Az, hogy te vagy ott – döntötte a homlokát az enyémnek. - Te alszol velem egy ágyban, melletted kelek. Te bújsz hozzám olyan édesen, te suttogod a fülembe minden este, hogy szeretsz, minden egyes alkalommal. Te vagy az egyetlen aki kontrollálni és te vagy az egyetlen akiért bármikor meghalnék.
Nem számítottam ilyen válaszra, így kissé megilletődve pislogtam párat. Óvatosan megfogtam Zayn kezeit, ami nagyobb volt az enyémnél, így olyan érzésem volt, mintha még a kézfejeimet is védeni akarná folyamatosan. Kissé lábujjhegyre álltam és nyomtam egy puszit a szájára, ami rövidesen hosszú csókolózásba váltott át.
- Ugye ez volt mára az összes nyálas szerelmes vallomásod? - mosolyogtam rá.
- Ne mond, hogy nem tetszett – vigyorgott önelégülten.
- Nem volt rossz – ismertem el.
- Amúgy azt hiszem kész a szendvics – engedett el és felnyitotta a kis sütőt. - Sőt, kicsit túlságosan is kész van – utalt arra, hogy odaégett.
- Gratulálok Malik – tapsoltam meg. - A világ legkönnyebb kajáját elcseszted.
- Hé, én a szívem lelkem kiteszem érted és ez a hála? - sértődött meg.
- Nyugi. Én szeretem, hogyha... - akartam mondani valami szépet a szendvicsekre, de sajnos megláttam a feketére égett alját. - Ropogós... - próbálkoztam.
- Ha sok ketchupot teszünk rá, talán nem olyan rossz – gondolkodott.
- Remélem – mosolyodtam rá biztatóan és a hűtőhöz léptem, hogy kiszedjem.
A nappaliba települtünk, ahol Zayn rögtön a kanapéra ült és belehúzott az ölébe. Úgy helyezkedtem, hogy normálisan tudjunk beszélgetni, így féloldalasan ültem rá a combjaira és vettem a kezembe a szendvicses tányért.
-De legalább holnap leveszik a gipszed – próbáltam felvidítani. - És akkor végre tudsz normálisan aludni.
- Ja. Már mióta nem aludtunk kiskifli-nagykifliben.
- Mindig csak elalszunk úgy. Aztán reggel körülbelül helyet cserélünk az ágyon – cáfoltam rá, hisz mindketten elég mozgékonyak vagyunk alvás közben, és Colette gyakran nem hiszi el, hogy lila folt a lábamon tényleg alvás közben keletkezett. Végül is magánügy.
- Van benne valami – gondolta végig.
A dohányzóasztalon lévő telefonom rezegni kezdett, mire rögtön odakaptuk a fejünket. Szőke barátnőm mosolygós képe jelent meg a kijelzőn. Csak gondolnom kellett rá.
Érdeklődve kinyúltam érte, majd felvettem.
- Úristen! - sikított bele a telefonba, és még Zayn szemei is elkerekedtek. - Nem hiszem el!
- Héé, nyugalom! Méy levegő, kifúj – próbáltam leállítani.
-Nem szül, szimplán idióta – sziszegte Zayn, de én csak lelegyintettem.
- Láttam Twitteren! - mondta Col, még mindig enyhén euforikus állapotban.
- Mégis mit? - haraptam bele a melegszendvicsbe.
- Emma! Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád! Simon kiírta.
- Mit írt ki Simon? - értetlenkedtem.
- Hogy most már hivatalos, együtt dolgoztok stb. - Szinte láttam magam előtt ahogy forgatja a szemeit, de ez mellékes volt.
- Visszahívlak – köszöntem el elhaló hangon, majd kinyomtam.
- Mi történt? - kérdezte Zayn kissé idegesen.
Nem foglalkoztam vele, rögtön láttam, hogy kaptam egy SMS-t még a reggel folyamán. Simon-tól. Rövid, tömör, lényegre törő. Természetesen a megadott címről fogalmam sem volt, de mondta, hogy a fiúk is ott szoktak lenni.
Egyszóval: Szerdán próbafelvétel.
Felmentem a Twitterre is, ahogy Simon tényleg posztolt, engem is megjelölve.
@Emma_S: Kíváncsi vagyok mit alakítasz szerdán. Minden esélyed megvan kiscsaj. B22-es stúdió.
- Emma – szólított Zayn. - Mi történt, kitört a harmadik világháború vagy mi?
Zayn kezébe nyújtottam a telefonomat, aki szerintem így mindent megértett. Először pislogott párat, majd elmosolyodott.
- Mondtam én neked – vigyorgott.
- Félek.
- Már megint mitől? - komolyodott el, de a szeme sarkában láttam, hogy jól szórakozik rajtam.
- Ha nem lesz jó? Ha a stúdióban már nem megy? Ha...
- Nem kell ide ennyi ha – szólt rám. - Lesz ahogy lesz. És tudom, hogy ügyes leszel.
Felsóhajtottam majd a vállának döntöttem a fejem és lehunytam a szemem. Szóval tényleg megtörténik. Olyan régóta várok rá. Akkor miért nem örülök neki úgy, ahogy régen azt gondoltam?
- Ne görcsölj – már megint a gondolataimban olvas. - Ahogy belépsz a stúdióba minden feszengés elszáll. Tapasztalat.
És én hittem neki.

Valamivel több, mint egy hetet kellett várni. Én vártam és vártam, a többiek pedig segítették elterelni a rossz gondolatokat és ők sokkal pozitívabban álltak az egészhez. Zayn-nel elmentünk dokihoz, így végérvényesen is megszabadult a gipsztől. Harry elvitt ebédelni, Colette, Gemma és Danielle pedig vásárolni. Niall és Liam többnyire elszórakoztattak a hülyeségeikkel. Egyetlen ember volt akinek el tudtam mondani az összes kétségemet, az pedig Louis volt. Ő volt az aki hallott még otthon énekelni, amikor azt hittem senki nem figyelt. A legjobb barátom és valahogy neki tudtam a legkönnyebben kiönteni az összes ilyen kétségemet.
Így egyértelmű volt, hogy ő jön el velem a stúdióba.  Zayn nem sértődött meg, sőt örült, hogy Lou-nak sikerült feloldania.
- Jó leszek így? - álltam meg a srácok előtt. Zayn és Louis a nappali kanapéján ültek és a TV-t bámulták, én pedig már a harmadik szereléssel jelentem meg előttük.
- Em, stúdióba mész, nem divatbemutatóra – türelmetlenkedett Zayn.
- De jól akarok kinézni – hisztiztem.
- Mindig jól nézel ki – biztosított.
- Ez nem ér, te a pasim vagy – vádoltam meg tulajdonképpen. - Louis, jól nézek ki?
- Én az ex-pasid vagyok – világosított fel.
- De az már rég volt és mintha nem is lett volna. Különben is, a nővéremmel jársz!
- Csak én nem értem ennek a logikáját? - nézett tanácstalanul Zayn-re.
- Emma – legyintett ennyivel letudva.
- Jó, akkor átöltözök – sóhajtottam és már fordultam is meg.
- Ne! - kiáltották egyszerre, majd Louis hozzátette – Elkésünk.
- De hülyén nézek ki.
- Emma – tápászkodott fel Zayn. -  Gyönyörű vagy, jó? És senkit nem érdekel, hogy milyen ruha van rajtad, akár köntösben is mehetnél, mert nem azt nézik.
- Most azt mondod, hogy vegyek fel egy köntöst? - zavarodtam össze.
- Inkább azt hogy szeretlek – nevetett fel, majd adott egy puszit a homlokomra. - Ügyes leszel.
- Remélem – nyeltem nagyot.
Felöltöztünk – maradtam farmerban és pulóverben -, elköszöntünk Zayn-től és elindultunk. A kocsiban halkan szólt valami zene, amire akarva sem tudtam koncentrálni.
- Pontosan miből is áll egy próbafelvétel? - kérdeztem meg már sokadszorra, de normális választ még senkitől nem kaptam, mert mindig egyszerre kezdtek vadul magyarázni, teljesen más dolgokról.
- Kicsit beszélgettek, kiválasztotok egy dalt, majd bekísérnek a stúdióba. Elmondják mit és hogyan csinálj, ami igazából nem nagy ördöngösség, csak ott kell állnod és énekelned. Aztán kitaláljátok, hogy hogyan tovább, mikor és milyen szerződést kössetek.
- Hú – ennyi jött ki belőlem. Ezek azért elég komoly dolgok.
- Ne izgulj, tök jó hangulatú az egész.
- Persze, nektek igen, mert öten szét baromkodjátok az egészet – magyaráztam. - De én egyedül leszek.
- Hidd el jó lesz – biztatott, bár én kissé fojtogatónak éreztem a sálamat.
Egy hatalmas elkerített épülethez értünk úgy negyven perc múlva, de nekem ez az úthossz is kevésnek tűnt. Louis a sorompóhoz hajtott, ahol a biztonsági őr rögtön megismerte és beengedte. Így már duplán hálát adtam azért, hogy nem egyedül jöttem. Tuti eltöltöttem volna itt egy kis időt, mire elhitték volna, hogy tényleg ide jövök, mert én az ilyet sose tudtam megoldani.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a parkoló tömve volt. Sőt...
Egy bejárathoz közeli helyen parkoltunk és csodáltam Louis-t, amiért ennyire rutinosan mozog erre. Vajon egy nap nekem is olyan lesz ez, mint a második otthonom?
Beléptünk a B22-es feliratú épületbe, aminek az előterében Simon várt minket.
- Hello – köszöntött minket szélesen mosolyogva. - Hogy-hogy nem Malik-et hoztad?
- Szerintem csak idegesebb lennék, ha ő lenne itt – vallottam be. Zayn ezt tökéletesen megérti, azt hiszem valahogy ő is így van ezzel, ezért nem mentem el velük soha a stúdióba.
- Gyertek utánam – intett és elindultunk egy hosszú, vörös padlószőnyeges folyosón.
Érdeklődve forgolódtam, de igazából semmi érdekeset nem láttam. Nem voltak platinalemezek a falon, csupán mindenféle turnék poszterei azok viszont elég vegyesen. Kissé sötét volt és szűkös, teljesen más, mint az agyamban kialakított kép.
Simon kinyitott egy ajtót, és beléptünk a stúdióba. Volt egy kisebb kanapé, egy vezérlőpult, a mögött pedig egy üvegfal, mögötte pedig a mikrofonállvány. Azt hittem, hogy itt ki fogom dobni a taccsot, de helyette felcsillantak a szemeim és a szívem kissé hevesebben kezdett verni. Szóval Louis-nak igaza van?
- Beszélgessünk kicsit – ült le Simon a kanapéra, mi pedig követtük a példáját. - Milyen zenéket szeretsz?
- Pop, rock esetleg egy kis... - kezdte Louis.
- Emmát kérdeztem gyökér – röhögött Simon, Louis-nak pedig leesett a dolog és szintúgy felnevetett. Szóval elég bensőséges a kapcsolatuk.
- Elég mindenevő vagyok – gondoltam bele. - Hangulatfüggő.
- Értem – bólogatott. - Bulizenék?
- Nincs bajom velük, de tényleg csak bulikban hallgatom.
- Játszol valamilyen hangszeren esetleg?
- Gitározok – meséltem büszkén.
- Mióta? - emelkedett meg kicsit a szemöldöke, amiből gondolom, hogy elcsodálkozott.
- Úgy tizenkét éves korom óta. Saját szerzeményeim nem nagyon vannak, de imádok játszani.
- Énektanárhoz jártál valaha? - kérdezett tovább.
- Soha.
- Nem úgy látszik – mondta, mire én halványan elmosolyodtam. - Van valami konkrét terved, hogy mit szeretnél énekelni?
- Nincsen – feleltem.
Simon felállt, majd a laptoptáskájához ment, ami az egyik vezérlőpult előtti székre volt dobva. Kivett belőle egy vaskos fekete mappát, majd visszajött.
- Keresgéljünk – mondta, majd egy csomó dalszöveget szedett ki.
Tele volt mindennel, de szó szerint mindennel. Kacérkodtam egy Justin Timberlake dallal, de valahogy nem éreztem a magaménak, így félreraktam. Zsinórban három 1D szám akadt a kezemben, de azt végképp nem akartam énekelni. Volt néhány Pink szám, de nem igazán tudtam.
- Bruno Mars? - nézegette Louis a Locked Out Of Heaven-t.
- Hát – húztam a számat.
- Britney Spears? - kérdezte Simon, mire én azonnal elkerekedett szemekkel nézett rám. - Nem mi?
- Kihagynám – erőltettem magamra egy mosolyt.
Kezdtem magam válogatósnak érezni, és már majdnem belementem a Timberlake számba, amikor a kezembe akadt a tökéletes választás.
- Ezt szeretném – nyomtam Simon kezébe.
- Biztos? - vonta fel a fél szemöldökét Simon, miközben Lou leleste a címet.
- Imádom ezt a dalt, fejből tudom az egészet, gitáron is vagy százszor eljátszottam már – bólogattam bőszen, teljesen belelkesülve.
- Kelly Clarckson? - kérdezte Lou.
- Aha – mosolyogtam rá, ő pedig visszamosolyogott. Elégedett volt a választással.
Simon küldött egy SMS-t valami szakembernek, aki tudja kezelni azt a sok gombot a vezérlőpulton, amíg pedig megérkezett elmagyarázta, hogy mit és hogyan kéne csinálnom. Bólogattam, jegyzeteltem az agyammal és alig vártam, hogy énekelhessek.
Amint megérkezett a Rob névre hallgató szaki kezdhettem is az egészet.
Vettem egy nagy levegőt, majd feltettem a fejhallgatót és jeleztem, hogy kezdhetünk.
Megszólaltak az ismerős dallamok és a zene átjárta a testem. Összesen annyi baj volt, hogy vártam, hogy Kelly elkezdjen énekelni, megszokásból. Későn jöttem rá, hogy itt nekem kell énekelnem, így kezdhettük az egészet előröl.
- Bocsánat - húztam el a számat, de csak mosolyogva legyintettek.
Összeszedtem magam és most már rendesen odafigyelve kezdtem el énekelni.


Grew up in a small town  /  Egy kisvárosban nőttem fel
And when the rain would fall down  /  És amikor az eső leesett
I'd just stare out my window  /  Én csak bámultam kifelé az ablakomon
Dreaming of what could be  /  Álmodoztam arról, hogy
And if I'd end up happy  /  Milyen lenne végül boldognak lenni
I would pray (I would pray)  /  Imádkoznék

Trying hard to reach out  /  Erősen próbálkoztam kitűnni
But when I tried to speak out  /  De amikor megpróbáltam felszólalni
Felt like no one could hear me  /  Úgy éreztem, hogy senki nem hall meg
Wanted to belong here  /  Beakartam illeszkedni
But something felt so wrong here  /  De valami rossz érzetet keltett
So I prayed I could break away  /  Szóval imádkoztam, hogy ki tudjak törni

I'll spread my wings and I'll learn how to fly  /  Ki fogom tárni a szárnyaim és megtanulok repülni
I'll do what it takes til' I touch the sky  /  Megteszek mindent addig, hogy megérintsem az eget
And I'll make a wish  /  Kívánok
Take a chance  /  Szerencsét próbálok
Make a change  /  Változtatok
And breakaway  /  És kitörök
Out of the darkness and into the sun  /  Túl a sötétséges egészen a napig
But I won't forget all the ones that I love  /  De nem felejtem el azokat akiket szeretek
I'll take a risk  /  Kockáztatok
Take a chance  /  Szerencsét próbálok
Make a change  /  Változtatok
And breakaway  /  És kitörök

Wanna feel the warm breeze  /  Érezni akarom a meleg szellőt
Sleep under a palm tree  /  Pálmafák alatt aludni
Feel the rush of the ocean  /  Érezni az óceán moraját
Get onboard a fast train  /  Felszállni egy gyorsvonatra
Travel on a jet plane, far away (I will)  /  Repülőgéppel messzire utazni
And breakaway  /  És kitörni
I'll spread my wings and I'll learn how to fly  /  Ki fogom tárni a szárnyaim és megtanulok repülni
I'll do what it takes til' I touch the sky  /  Megteszek mindent addig, hogy megérintsem az eget
And I'll make a wish  /  Kívánok
Take a chance  /  Szerencsét próbálok
Make a change  /  Változtatok
And breakaway  /  És kitörök
Out of the darkness and into the sun  /  Túl a sötétséges egészen a napig
But I won't forget all the ones that I love  /  De nem felejtem el azokat akiket szeretek
I'll take a risk  /  Kockáztatok
Take a chance  /  Szerencsét próbálok
Make a change  /  Változtatok
And breakaway  /  És kitörök

Buildings with a hundred floors  /  Épületek, száz emelettel
Swinging around revolving doors  /  Forgóajtók mindenfelé
Maybe I don't know where they'll take me but  /  Talán nem tudom merre visznek engem, de
Gotta keep moving on, moving on  /  Tovább kell lépnem, tovább kell lépnem
Fly away, breakaway  /  Elrepülni, kitörni

I'll spread my wings  /  Kitárom a szárnyaim
And I'll learn how to fly  /  És megtanulok repülni
Though it's not easy to tell you goodbye  /  Bár nem könnyű elköszönni tőled
I gotta take a risk  /  Kockázatok
Take a chance  /  Szerencsét próbálok
Make a change  /  Változtatok
And breakaway  /  És kitörök
Out of the darkness and into the sun  /  A sötétségből egészen a napig
But I won't forget the place I come from  /  De nem felejtem el a helyet ahonnan jöttem
I gotta take a risk  /  Kockáztatok
Take a chance  /  Szerencsét próbálok
Make a change  /  Változatok
And breakaway, breakaway, breakaway  /  És kitörök, kitörök, kitörök

Néhány másodperc hatásszünet után levettem a fejhallgatót és kérdőn pislogtam az üveg mögött álló Simon-ra, Louis-ra és a nemrég megismert Rob-ra.
- Milyen volt? - kérdeztem még mindig zakatoló szívvel.
- Ezt a dalt rád írták - tárta szét a karját Louis.
- Isteni hangod van - rázta a fejét hitetlenkedve Rob.
- Igazi sztáralkat van - bólintott Simon. - Vérprofi.
- Tényleg? - pislogtam teljesen ledöbbenve. Ilyenekre azért nem számítottam.
- Gyere, nézd meg te is - intett Rob.
Kimentem a kis szobából és döbbentem fedeztem fel, hogy az egészet videóra vették, mert döbbentem hallgattam vissza a hangomat.
- Látszik, hogy ez első próbálkozásod, néha-néha megcsúszott a hangod - mondta Simon szigorúan. - De ez mindenhol így van. Fantasztikus hangod van.
- Hű - pislogtam és alig akartam elhinni, hogy magamat látom.
- Még csinálunk egy-két felvételt, majd keresünk egy időpontot a szerződés aláírására - tervezgetett Simon, nekem pedig elkerekedtek a szemeim.
Az álmaim kezdenek megvalósulni.

7 megjegyzés:

  1. Sziaaaaaa^^
    Olyan édes ez a történet, Zayn és Emma, Zayn szerelmes vallomásai, imádom:3 Colette egy hiperaktív kis bolha kb, Zayn beszólása 5* xdd Én örülök, hogy Louis ment Emmával így tényleg sokkal jobb, meg már hiányzott az ő kettősük, Louis, Louis, Louis..mit is vártunk volna tőle? Nagyon jót röhögtem és ezt még élőben is eltudom róla képzelni amilyen bohóc :DD A dalt pedig imádom, mindig is imádtam, de mióta újra megmutattad még jobban főleg, hogy a bloghoz is sok köze van.<3 Nagyon jó rész volt ez is 5* :DD Várom a következőt^^
    xx.<3333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helloooo ^^
      Örülök, hogy tényleg ilyen édes. :3
      Colettet néha imádom, néha kevésbbéxdd Érdekes egy karakter :D
      Lou-t viszont egyértelműen imádomxdddd
      Te mindent imádsz :33
      Sieteek :DD
      Imádlak, xx <3333

      Törlés
  2. Hola baba! :D
    Nos...nem tudom,hogy ez jó vagy rossz..mindenesetre nekem nagyon nem jó!
    Akárhányszor elkezdek komizni,vagy olvasni a blogodat...MINDIG valaki megzavar..komolyan mondom te vonzod az embereket mint a mágnest!Vagyis az a te írásoddal vonzod őket!
    Én is akarok egy amolyan Malik féle égett melegszendvicset!Most azonnal...na jó..elég reggel :P ...vagy álomországba...ott hamarabb kapom meg :D :D
    Nem tudom hogyan énekel Emma...de én is olyan torkot szeretnék magamnak...mert borzasztó a hangom :D ...
    Grat..Perfect...Meghaltam
    Puszikál:Viki

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:D
      Sajnálom, de örülök, hogy azért tudtál írni. :DDD
      Nos, én is elfogadnám.:DD
      Nagyon szépen köszönöm <3
      xoxo, Kikiih <3

      Törlés
  3. Teljesen más ha kommentelek és a megjelenő regényembe írok, de el kell mondjam, hogy ez eddig pálya futásom legérzelmesebb része. Fantasztikus lett. Gratulálok! Nagyon tetszett, hogy mindent kirészleteztél. Meglepődtem viszont hogy hoztad a részt és igazi meglepetés volt számomra. Köszönöm! Egy élmény volt ezt a részt is olvasni! A kövi rész legyen meglepi, de ráérsz vele, csak akkor hozd, ha úgy érzed.
    Még egy dolog, blogod nem csak a többieknek írod, hanem önmagadnak is.

    VálaszTörlés
  4. Én már akkor tudtam, hogy ez a szám fontos lesz, amikor először megtaláltam a blogod:) Csak nem tudtam miért, és nem értettem, hogy fogod beleszőni:D (Mielőtt azt hinnéd, ilyen zseniális vagyok, meg látnok és gondolatolvasó, a legjobb barátnőm kedvenc dala, folyton ezt énekelgeti, ha bárki, csak egy részletet mond belőle, rögtön tudom, hogy ez az)
    Zayn *-* Igazából, most ide is azt tudom írni, amit a TLOR-ra, hogy Zayn. Jó, az utóbbi egy hétben a gondolataim három dolog körül forogtak. Tök, Micimackó és Zayn (ez miattad van:) A másik kettőt, nem részletezném, egyszerűen hülye vagyok:))
    Imádtam a részt, és jó, hogy Louis itt is szerepelt:) <3

    VálaszTörlés
  5. Nem szokásom komiban regényeket írni mert altalában nincs ráidőm igy most se fogok de egy dolog biztos IMÁDOM ÉS NAGYON JÓL ÍRSZ

    VálaszTörlés