2013. április 30., kedd

21. fejezet * Everything Happens For A Reason

Sziasztok! :)) Nagyon sajnálom, hogy csak most hoztam a részt és őszintén, nem ez lett életem fő műve. Csak rengeteg hülyeséggel csesztem el az időt. Regisztráltam Tumblre (aki akarja küldje el a linkjét és bekövetem), és egy kicsit belebonyolódtam a magánéletembe. De, hogy valami pozitívat is mondjak, a másik blogomba is írtam rész, bár, még mindig szünetel, de már nem sokáig. ;dd
Nos, akik a másik blogomat nem olvassák azoknak inkább erről a blogról mesélek. Mint már előbb mondtam ez egy elég gyatra rész lett, de igyekszem minél előbb hozni majd a következőt. Valamint nagyon szépen köszönöm a 33(!) rendszeres olvasómat. *-*
Love. xx

Everything Happens For A Reason

-Khhm. - köhintett Brandon. - Bocsi a zavarásért, én csak...
-Elgázoltad Emmát? - vonta fel a szemöldökét nem túl kedvesen Harry.
-Hazza, nyugi. - néztem rá, gyorsan, majd Brandonra emeltem a tekintetem. - Komolyan te ültél a másik kocsiban. 
-Igen. - vakarta meg a tarkóját a befáslizott kezével.
Hirtelen mindenki kínosan sziszegni kezdett, és láttam, hogy Harry keze ökölbe szorul és egy ideg is elkezdett rángani az arcán. 
-Figyeljetek. - fordultam a többiek felé. - Kérlek menjetek ki egy kicsit, én pedig beszélnék egy kicsit négyszemközt Brandonnal. 
A többiek nem nagyon értették a szitut, szóval gyorsan kihúztak. Louis még nyomott egy csókot a számra, aztán szúrósan Brandonra nézett. Oké, ez biztos valami pasis dolog, hogy 'az én csajom, szóval tartsd meg a 3 lépés távolságot', vagy valami ilyesmi. Végül aztán mindenki kiment (Harryt szó szerint ki kellett ráncigálni, de csak sikerült) és kettesben maradtunk Brandonnal. 
-Figyelj Em - kezdte és leült az ágyam szélére. Ettől nem voltam elragadtatva, szóval egy nem túl kedvesen végignéztem rajta, így vette, hogy kicsit távolabb kéne lennie és leült a székre. - Nagyon sajnálom.
-Mégis mit?
-Miattam kerültél ide. 
-Brandon maradj már. - legyintettem. - Az egész az én hibám volt. Én mentem át a piroson. 
-Jó, de én ha időben észreveszlek és nem a CD-lejátszóval szarakodok akkor meg tudtam volna állni és nem lenne semmi bajod. - láttam a szemében a megbánást. - És nekem meg nincsen semmi bajom.
-Brandon, nem ezért kéne, hogy bűntudatod legyen. - ráztam meg a fejem.
-De nekem akkor is van. Mindenért. Hidd el, ha minden sérülésed velem történt volna meg, az sem vigasztalna meg. Őrülten sajnálom.
-De semmit nem kell sajnálnod... - kezdtem bele, de ő még nem akarta abbahagyni a nyálas monológját.
-De én mindent sajnálok. Őszintén. - nézett mélyen a szemembe. - Mindent amit tettem. Megbántam. És komolyan, erről ez egész balesetről én tehetek.
-Brandon, állj már le. - szóltam rá, kicsit indulatosabban. - Az én hibám. Én mentem át a piroson és részeg voltam. Sőt, ha józan lettem volna akkor se tudnék rád haragudni. Én voltam a hülye.
-Részeg voltál? - lepődött meg.
-Igen, előző este kicsit elengedtük magunkat a többiekkel. - sütöttem le a szemem. 
-És a barátod engedte, hogy részegen autóba ülj? - húzta fel a szemöldökét.
-Ő is az volt. - próbáltam védeni.
-Te jobbat érdemelsz egy ilyennél. - rázta a fejét. - Csak egy hülye szépfiú akiért minden lány odavan, közben pedig egy seggfej.
-Vágod, hogy te most a pasimról mondtad ezeket?! - emeltem fel a hangom.
-Bocs. - rántotta meg a vállát. - Egyszerűen csak neked nem ilyenekkel kéne összeállnod.
-Miért, szerinted kivel kéne? - tártam szét a karom idegesen.
-Velem. - felelte egyszerűen. - Emma, én még ugyanúgy szeretlek. 
-Ne játssz ennek a szónak a súlyával. - ráztam meg a fejem és a könnyek mér gyűltek a szemeben.
-Nem játszok semmivel. Ellentétben valaki mással, aki veled játszik.
-Ha még egyszer valami ilyet mondasz Louisról... - néztem rá idegesen.
-Akkor? Mi lesz Emma? - kérdezte tettet kíváncsisággal. 
-Tudod mit? Takarodjál kifelé. - szóltam élesen.
-Hogy mi? - röhögte el magát.
-Jól hallottad. Told ki szépen a segged.
Kicsit megrökönyödve, de Brandon kiment a kórtermemből. 

*Louis szemszöge*

-Harry, ki ez a gyerek?  - kérdezte Liam.
-Brandon. - felelte Harry és mereven az ajtót bámulta.
-Bővebben? - vonta fel Liam a szemöldökét.
-Emma ex-barátja. - válaszolt Col Harry helyett. - Nagyon durván átverte Emmát, megcsalta és kihasználta. Röviden ennyi. - vázolta fel Colette a helyzetet. Miután ezt elmondta hirtelen mindenki rám nézett. 
-Figyeljetek, nem fogok Emma múltjában kutakodni, amit akar azt úgyis elmondja. - kezdtem. - De ha ez a gyerek csak egy ujjal is hozzáér szétütöm a fejét.
-Amúgy nem egy egyszerű eset. - folytatta Colette. - Nem ártana távol tartani Emmától. 
-Meglesz. - bólintott Harry.
-Van itt büfé? - fordult körbe Niall. 
-Én lent láttam, lemegyek veled. - mondta Zayn. - Szóljatok, ha van valami.
-Rendben. - bólintott Danielle.
Miután Zayn és Niall lementek mi fent maradtunk. Mindenki leült, én pedig a falnak támaszkodtam neki, és Harryt figyeltem aki nekiállt a vízautomatával szórakozni, de valamit elcseszett, mert nem jött belőle víz.
-Harry, kifogyott te szerencsétlen. - verte bele a fejét Liam a falba.
-Miért nem töltik fel? - értetlenkedett.
-Szerintem egy kórházba nem ez a legfontosabb dolog. - válaszolt Liam.
-Az tény... - gondolkodott el Harry.
Egyszer csak kinyílt Emma kórtermének az ajtaja és Brandon lépett ki rajta, majd idegesen elém lépett.
-Ezt még nagyon megbánod. - mondta és a szemei szinte szikrát szórtak.
-Mégis mit? - vettem fel a szemkontaktust.
-Nem érdemled meg őt. Sokkal jobbat érdemel nálad. 
-És ezt most honnan találtad ki? Semmit nem tudsz rólam, hogy ilyeneket mondj. - röhögtem ki. Esküszöm, teljesen komolytalan ez a gyerek.
-Hogy engedhetted részegen kocsiba ülni? Igaz, hogy a többi az én hibám, de akkor is. Én soha nem hagytam volna. 
-Jó. De te már elcseszted nála az esélyed. Nem is csodálkozok, hogy miért. - mértem végig. 
-Jobban tennéd ha stílust váltanál seggfej.
-Vagy mi lesz? - vontam fel a szemöldököm.
-Héé, ennyi bőven elég lesz jó? - szakított minket félbe Colette. - Brandon, te most inkább lépj le. Kösz. - bólintott és indult Emmához.
-Col? - szóltam utána.
-Igen? - fordult meg.
-Baj lenne, ha most szeretnék vele egy kicsit beszélni kettesben? 
-Várj, én is megyek. - csatlakozott Harry. - Ha a pasija körülbelül egy szinten van a tesójával.
-Ahogy a legjobb barátnő is. - feleselt Colette.
-Menjetek be mindhárman azt kész. - adta meg az ésszerű választ Liam.
-Hol lennénk mi nélküled? - eresztett rá egy vigyort Harry. 
-Nagy szarban. - válaszolt Liam, aki nem vette a poént.
Végül mindhárman bementünk Emmához. Én visszaültem mellé az ágyára, Colette meg az ágy mellett lévő székre.
-Aúú. - kiáltott fel Emma amikor Harry sikeresen ráült a lábára.
-Jézusom, mond, hogy ez nem a törött lábad volt. - ijedt meg Harry rögtön, és az ágyról is lepattant. 
-Szerencsére nem. - mosolyodott el halványan Emma. - És bízok benne, hogy ez se tört el. 
-Nagyon vicces vagy. - forgatta a szemeit Harry és óvatosan leült az ágy szélére. 
Ránéztem Emmára. Valami nem stimmelt. Mosolygott, meg mutatta, hogy milyen erős, de közben a szemén láttam, hogy könnyes. Megszorítottam a kezét és mélyen a szemébe néztem. 
-Minden rendben? - kérdeztem.
-Csak Brandon kicsit felhúzott. - legyintett.
-Nem csak téged. - nézett rám Colette.
-Mondott neked valamit? - ijedt meg Emma.
-Semmi különöset. - vontam meg a vállam. - De szerintem ennek a kis rövid beszélgetésnek még lesz következménye.
-Attól félek annak is amit ő mondott nekem... - morogta Em.
-Bántott? - nézett rá idegesen Harry.
-Nem. - felelte Emma. - Most tényleg nem.

2013. április 23., kedd

20. fejezet * Surprise

Hello. :')) Siettem az új részhez ahogy tudtam. Ez nem egy ilyen nagyon hosszú fejezet lett, de azért elég mozgalmas a történet. Nem akarok kommentekért és visszajelzésekért könyörögni, de tényleg nagyon jólesne, ha írnátok nekem 1-2 sort. :')) De egyébként hihetelenül köszönöm a fejezetek végén lévő 'szavazás'nál a véleményeket és a kommenteket is. :) Soha nem hittem volna, hogy ennyien fogjátok olvasni/szeretni a blogom. :') Szóval csak köszönöm nektek. <3
xx. Kikiih
Surprise

*Harry szemszöge*

Szinte száguldottunk a kórházba. Idegesen léptem be az ajtón Colette és Louis oldalán (Zayn, Liam, Niall és Dani külön kocsival jönnek). 
-Jó napot! - szóltam az üvegablak mögött ülő nőnek. - Emma Styles ebben a kórházban van, autóbalesetet szenvedett, én Harry Styles vagyok a testvére. Megtudhatnám, hogy melyik kórteremben van.
-Máris nézem. - bólintott és elkezdett pötyögni a számítógépen. - A harmadik emeleten van, a 8-as kórteremben. Az orvosa Dr. Martin, ha ott fent megtalálják akkor ő bővebben eltudja mondani a dolgokat, ha őt nem találják kérdezzék az egyik nővért aki abba a kórterembe van beosztva.
-Rendben, köszönjük szépen.
Elindultunk a lift felé. Körülöttünk tele volt egy csomó sérülttel, volt akinek a keze vagy lába tört, de voltak sokkal durvább esetek is. Beszálltunk a liftbe és megnyomtuk a hármas gombot. Amikor kiszálltunk a liftből elkezdtünk sétálni a hosszú folyosón a 8-as termet keresve. Ahogy egyre közelebb kerültünk észrevettem, hogy Anya idegesen ül egy széken és az ujjait tördeli. Félve, de leültem mellé, a többiek pedig kicsit odébb kerestek maguknak helyet.
-Szia. - suttogtam a cipőm orrát bámulva.
-Szia. - mondta hidegen. 
-Hogy van?
-Ájultan. - továbbra is az ajtóra meredt. - Elmondanád, hogy mégis mit műveltetek?
-Tegnap kicsit elengedtük magunkat... - kezdtem, de rögtön félbeszakított.
-Kicsit? - emelte rám a tekintetét elkerekedett szemekkel. - Ha neked az kicsi, hogy a testvéred itt fekszik a kórházban egy karambol miatt, amiért egyedül, ittasan vezetett, akkor kíváncsi vagyok, hogy milyen ha teljesen elengeded magad.
-Ne haragudj. Hülye voltam amiért egyedül elengedtem, vagy, hogy egyáltalán elengedtem. Sőt, hogy elkezdtük ezt az egészet. Nem kellett volna.
-Jó, azért ne teljesen magadat okold. - enyhült meg egy kicsit. - Igen ez rátok is vonatkozik. - szólt hátra a többiekhez, akikhez pont akkor csatlakoztam Liamék. - Visszatérve. Nem bánom, ha isztok, ezt tudod. De nem kéne a sárgaföldig leinni magatokat, mert ez lesz belőle. Felfogtátok? - nézett végig rajtunk. Nem tudtunk mit válaszolni, csak bólogattunk.

*Emma szemszöge*

Kinyitottam a szemeimet. Túlságosan sok volt a fény, amire még rátett egy lapáttal, hogy a szobának világos színei voltak. Hatalmasakat pislogtam és néhány percen belül sikerült felfognom a körülöttem lévő dolgokat. Egy kórházban voltam. A karomba infúziót kaptam a jobb lábam pedig iszonyatosan fájt és olyan nehéznek éreztem. Megpróbáltam megmozdítani, de olyan éles fájdalom nyílalt bele, hogy majdnem könny szökött a szemembe. Felhúztam a takarót és láttam, hogy be van gipszelve. Hirtelen előjöttek az emlékek. Emlékszem, hogy elindultam részegen kocsival. Aztán az ütközés. Gyorsan megráztam a fejem, mert nem akartam többet tudni. Így is elég fájdalmas. Egyébként pedig, hogy kerültem ide?
Egy halk ajtónyitódásra kaptam fel a fejem. Egy magas, fekete hajú zöld szemű, stílusos szemüveget viselő 30 év körüli pasi jött be. Hmm ha ő az orvosom... Várjunk csak. Nekem barátom van. Igen Emma barátod van...
-Ahogy látom felébredtünk. - mosolygott rám. - Hogy érzed magad?
-Hát... elég sok minden kiesett... 
-Igen, gondolom. - bólintott. - Dr. Martin vagyok az orvosod. Igazából szerencséd volt, a lábtörésed volt a legnagyobb sérülésed. Még ma itt tartunk aztán ha holnap se lesz semmi bajod este haza mehetsz.
-Köszönöm szépen. - mosolyodtam el hálásan.
-Mennyire vagy vendégképes? - kérdezte lazán.
-Szerintem az vagyok. Kiről van szó?
-Előbb volt alkalmam megismerni a barátaidat és a testvéredet. Édesanyáddal már előbb is találkoztam.
-Anya is itt van? - nyeltem nagyot.
-Igen. Hívhatok mindenkit?
-Persze. - sápadtam le. Úristen, mit fog majd mondani. Biztos csalódott bennem.
Végignéztem ahogy Dr. Martin kisétál a kórtermemből. Vártam egy kicsit, és rögtön mindenki más bevágódott az ajtón. Hirtelen azt se tudtam, hogy kire nézzek, kire hallgassak. Niall és Liam elkezdtek kérdezősködni, hogy minden oké-e (hogyne, itt fekszek egy kórházba törött lábbal, nem értem teljesen a dolgokat, hogy hogyan történtek, de persze, jól vagyok), Zayn a lábamról érdeklődött, Dani és Col szinte elsírták magukat, hogy jól vagyok, Harry összefüggéstelen mondatokat hadovált, Louis pedig csöndben idegesen figyelt. Láttam rajta, hogy nehezen állja meg, hogy ne öleljen/csókoljon meg, és őszintén én is a nyakába ugrottam volna, de anya előtt ez még nem lett volna jó. Még nem akartam volna neki elmondani. Ja meg elvolt törve a lábam, szóval nem igazán tudtam ugrálni.
-Mindenki maradjon csendben! - kiáltotta el magát hirtelen anya. Komolyan, mindenki elhalkult, mintha benyomták volna a távirányítón a némító gombot. - Azt se tudja, hogy hol van, nem hogy százfelé figyeljen.
-Azt azért vágom, hogy egy kórházban vagyok. - vontam meg a vállam.
-Oké. Szóval. - ült le a mellettem lévő székre anya, figyelmen kívül hagyva a kijelentésem. - Most mindenki menjen ki, szeretnék kettesben beszélni a lányommal, utána bejöhettek.
-És én? - szólt közbe Harry.
-Mondom utána bejöhettek. - ismételte meg anya a mondata utolsó részét.
Mindenki kivánszorgott az ajtón aztán tényleg kettesben maradtunk.
-Hogy érzed magad? - nézett rám komolyan.
-Hát... kicsit fáj a lábam. De egyébként nincs nagy gáz. Csak sok minden kiesett. 
-Nem feltétlen a balesettől. - dünnyögte.
-Ne haragudj. - suttogtam halkan, miközben a takarómat gyűrögettem.
-Emma ezt már régebben megbeszéltük. - sóhajtott. - Azt hittem felfogtad és abbahagyod. Van szükséged erre? Nézz magadra. Barátaid vannak akik szeretnek. Harry és te újra visszakaptátok egymást. Itt van Colette is. Mi kell még? - láttam a szemében a csalódást. És ez volt a legrosszabb az egészben. Egy anya szemében látni, hogy csalódott benned, a saját lányában, a legszomorúbb dolog a világon. Ő volt az aki mindig ott volt velem ha szükségem volt rá, mindenre megtanított, hogy hogyan bánjak az élettel. És ezt kapja vissza tőlem. Egy keresetlen könnycsepp futott végig az arcomon, amit anya rögtön észre is vett.
-Héé, nem sírunk. - nevette el magát aranyosan. - Erős lány vagy. Én csak annyit kérek, hogy most komolyan ígérd meg, hogy többet nem teszel ilyet.
-Ígérem. - bólintottam.
-Na beengedem a többieket. - tápászkodott fel. 
-Anya? - szóltam utána.
-Igen? - fordult felém kérdőn. 
Széttártam a kezem, mire ő szorosan megölelt. 
-Szeretlek. - motyogtam a könnyeimmel küzdve.
-Én is kicsim. - nyomott puszit a hajamba.
Kisétált a teremből, majd alig ért ki, de 7 idióta máris berontott. Hihetetlenül örültem, hogy ott vannak velem és, hogy tényleg ilyen lazán megúsztam. Lou rögtön odalépett mellém és egy gyengéd, gyors csókot nyomott a számra, de ez akkor is hatalmas erőt adott. A beszélgetés alatt folyamatosan fogta a kezem és egy percre se szakadt el mellőlem. A többiek egész jól elhelyezkedtek az egyszemélyes kórtermemben. Volt aki a földön ült, valaki az ágyam szélén (például Louis), de a lényeg, hogy mindenki feltalálta magát. Fogalmam sincs mennyit beszélgettünk, egy órát, esetleg kettőt, de nem érdekelt semmi, csak annyi, hogy ők ott voltak velem.
-És... szerinted most Anne hazavisz? - kérdezte Niall. Ez mindannyiunkban benne volt, de valahogy senki se merte kimondani. Hirtelen görcsbe rándult a gyomrom, ahogy belegondoltam. 
-Fogalmam sincs. - húztam el a számat. - Nem akarok hazamenni.
-Anne okos nő. - mondta Liam. - Szerintem nem akar szétszedni titeket Harryvel, amikor minden kezd egyenesbe jönni.
-Akkor mégis mihez akar kezdeni, idehívja az FBI egyik emberét, vagy mit hittél? - nézett rá Colette.
-Nem tudom. - vonta meg a vállát Liam.
-Elnézést. - nyitott be hirtelen Dr. Martin, aztán elkerekedett szemmel végignézett rajtunk. Hát igen, a többiek kisebb pikniket szerveztek be maguknak... 
-Jó napot! - mosolygott rá Niall. - Csatlakozik? - erre mindenki elnevette magát.
-Nem köszönöm. - mosolyodott el Dr. Martin. - De azért remélem, hogy Ms. Styles nem evett semmiből.
-Nem, eszembe se jutott. - azért nem vesztem meg, infúzióval a kezembe nem fogok mindenfélét összezabálni.
-Rendben. Ahogy elnézem elférne még itt még egy ember.
-Kiről van szó? - kérdezte Harry.
-Itt van egy bizonyos Mr. Blue. - kezdett bele Dr. Martin. - Ő ült a másik autóban. 
-Ő is megsérült? - kérdeztem együtt érzően.
-Neki csak a csuklója meghúzódott egy kicsit, de semmi említésre méltó. - mondta Dr. Martin. Tipikus... - Szóval, ha nem zavarná önöket beengedném, szeretne önnel beszélni, szerintem aggódik egy kicsit.
-Persze, nyugodtan. - motyogtam zavartan.
Kérdőn néztünk össze és vártuk, hogy a vendégünk megérkezzen. Egy pillanatra az ágyamon ülő Louisra néztem. Elejtett egy halvány mosolyt,mire én a vállára hajtottam a fejem. Ő végigsimította a kezem, majd az ujjainkat egymásra kulcsolta.
-Khhm... Sziasztok. - hallottam egy ismerős hangot. Túl ismerős volt. Ijedtenben először Colettere néztem, aki sápadtan bámult az ajtóra. Odafordítottam a fejem és igen. Ő volt.
-Te meg mi a szart keresel itt Brandon? - kérdezte Harry idegesen és a szemei szikrákat szórtak.

2013. április 20., szombat

Award

Sziasztook :DD Huhh, most kicsit elmaradtam és lehet, hogy rég jelentkeztem, de az is lehetséges, hogy csak nekem tűnik réginek. Most 3 napig nem igazán voltam netközelben, szóval ezért csak most írom meg ezt a bejegyzést. 
A következő rész valamikor jövőhéten jön, nagyon szégyellem magam, de még bele se tudtam kezdeni :(( Szóval igyekszem naaaagyoooon, de addig egy picit várnotok kell. ://


A blog ötödik díját hihetetlenül köszönöm az imádott Jenninek, és sajnálom, hogy csak most tudtam kitenni. :SS

Kérdések:

1. Volt valami (valaki), ami nagy szerepet játszott a történeted megalkotásában?

Igen volt. Ezt a valakit Rékának hívják, és már rengetegszer áradoztam, de ha itt a lehetőség nyalizok még egy kicsit.:DD Komolyan, ha nincs Réka, nincs blog. Röviden ennyi, ha ő nem lenne ez a történet egy nagy katyvasz lenni és az egész kinézett egy még nagyobb rakás trutyi. Szóval csak köszönöm még egyszer és még százszor. :DD


 2. Melyik szereplővel tudsz azonosulni leginkább?

Leginkább Emmával, de nem minden esetben. Nekem nincs testvérem, így nem tudom, hogy mennyire hitelesen írom le ezt a kapcsolatot. De azt tudom, hogy nekem hiányzik az életemből egy testvér, ezért azoknál a részeknél, ahol Emma egyedül érzi magát ott teljesen átérzem. A stílusa is teljesen rám vall, és viselkedésben is hasonlítok rá, de nem minden esetben.. Kicsit bonyolult, de remélem érthetően írtam le. :DD

3. Számodra mit jelent az írás?

Őszintén bevallom, régen nem jelentett semmit. Aztán elkezdtem blogolni és teljesen rákaptam, de semmi önbizalmam nem volt. Akkor kezdett el nőni az önbizalmam amikor az irodalomtanárom több pontot adott egy fogalmazásomra, mint lehetett volna, mert állítólag annyira jól sikerült. Még ez az önbizalom nem egészen teljes ezért 'könyörgök' mindig a kommentekért és a visszajelzésekért, hogy tanuljak belőlük.

4. Mi volt az első történet, amit írtál?

Egy fogalmazás amit 6-7 évesen írtam 3 mókusról az történetnek számít?xd

5. Mit szoktál csinálni, ha nincs ihleted?

Általában elkezdek képeket nézegetni vagy zenét hallgatni és az szokott segíteni. :))


Akiknek küldöm:

2013. április 15., hétfő

19. fejezet * Take Me On The Floor

Sziasztok ^^ Siettem a résszel ahogy tudtam. Igazából ez egy elég izgalmas rész lett legalábbis szerintem. Tudom, hogy már rengetegszer megtettem, de ismét szeretnék HATALMAS (csupa nagybetűvel) köszöntet mondani Rákának, ismertebb/ismeretlenebb nevén littlegirl. Azt hiszem ő már nem lepődik meg, ha egyszer csak ráírok fbn és köszönés nélkül megkérdezem: 'Jobb vagy bal?!' (mostani részhez tartozik:PP) 'Pizza vagy kínai?' 'Te Réka... szerinted ez a ruha illik xy. személyiségéhez? Nem túl ribancos. Okéé, felfogtam.xddd' Szóval csak szeretném neki megköszönni, hogy mindig segítségemre van és, hogy még nem utált meg ezért. :DD <3
xoxo. everyone. :)) várom a visszajelzéseket ^^

Take Me On The Floor

-Elfogyott a pia. - nézegette Colette az üres üveget.
-Ebbe sincs több. - állapította meg Liam.
-Várj, ebbe nem látom. - nézegette Harry. Mivel tényleg nem látta, fogta és a földhöz vágta. Az üveg kis szilánkokra tört, de legalább megtudtuk, hogy tényleg nem volt benne.
-Lemegyek a boltba és hozok még. - tápászkodtam fel, Louisba kapaszkodva, de így is majdnem elestem.
-Ne menjen veled valaki? - kérdezte Niall, aki hanyatt fekve bámulta a plafont. - Ó nézd még egy! -mutatott hirtelen fel a plafonra.
-Mi van ott? - nézegetett felfelé Dani is.
-Nem látod. Még szarva is van! De széép. - gyönyörködött tovább Niall.
-Én se látom. - nézett fel Harry, de úgy, hogy majdnem kicsavarodott a nyaka.
-Pedig ott van. Gyönyörű. - bizonygatta Niall.
-De mi az? - kérdeztem én is erősen a plafonra fókuszálva.
-Egy csillámpóni! - vigyorodott el Niall boldogan.
-Aztaa! Én is látom. - Dőlt hanyatt Zayn is. Most már ketten csodálták a csillámpónit.
-Rózsaszín. De nézd! Most zöld! - mutogatott Niall erősen a színváltós pónira. Erre mindenki hanyatt vágta magát és a plafont bámulta.
-Akkor én addig lemegyek még piáért. - indultam el, de hirtelen orra estem Liam lábában. Magzatpózban gurultam kettőt a földön, de a fogasba kapaszkodva felálltam.
-Biztos ne menjek veled baby? - kérdezte Louis, összeszorított szemekkel bámulva a plafont.
-Nem kell, csak a sarokig megyek. Persze nem árulni magam. - nevettem el magam a saját poénomon.
Felkaptam a dzsekim és a táskám és kimentem a kapuhoz. Ahogy kiértem a kapuhoz eszembe jutott, hogy nincs nálam pénz. Ahogy kinyitottam az ajtót, majdnem elestem a küszöbben, de megkapaszkodtam a kilincsben.
-Nincs valakinél pénz? - kérdeztem a hátamat kiegyenesítve.
-Keresek. - kezdett el nyúlkálni Harry a zsebeiben, majd amikor a hátsó zsebébe nyúlt felcsillant a szeme. - Tessék. - nyomta a kezembe.
-De ez egy óvszer. - nézegettem furcsán. - Málnás.
-Akkor nincs pénzem. - nézett sajnálkozva Harry.
-A kabátomba lehet, hogy van. - tápászkodott fel Zayn. Ahogy elindult egyenesen nekiment a kanapénak és átbukfencezett rajta. Megrázta a fejét és lemászott róla. Amíg ő a kabátjában turkált én elkezdtem játszani a kotonnal. Egyszer csak annyira kicsúszott a kezemből és egyenesen Louis ágyékának csapódott.
-Ezt vegyem célzásnak? - emelte fel a fejét perverz vigyorral az arcán.
-Ha akarod. - nevetgéltem.
-Áhh, meg van a pénztárcám. - örült meg Zayn.
-Várj, az nem Niall kabátja? - kérdeztem a kabátra mutatva. Zayn ránézett a kábátra és szerintem rájött, hogy az tényleg nem az övé.
-Shhh! - tartotta a mutatóujját a szája elé.
-Shhh. - bólintottam és én is követtem a mozdulatát.
Zayn a kezembe nyomta a pénzt és én újra elindultam. Szórakozottan ugrándoztam az utcán és mindenkinek boldogan integettem. Voltak akik visszaintegettek, de volt aki elég furcsán méregetett. 
-Ajj, zárva van. - néztem szomorúan a boltra. A karjaimat csapkodva a kezem mellett hisztiztem, hogy most mit csináljak.
-Héé, csajszi, minden oké? - lépett mellém egy 20-25 év körüli srác.
-Zárva van. - mutattam lebiggyesztett szájjal a boltra.
-Miért nem mész haza? - méregetett és valószínűleg rájött, hogy elég sokat ihattam már.
-Mert nekem sürgősen kell valami a boltból. - magyaráztam.
-Mi? - kérdezte felnevetve.
-Anyukám arra tanított, hogy ne válaszoljak idegeneknek. - jutott hirtelen eszembe.
-Hát te kész vagy. - röhögte el magát. - Figyelj. - fogta meg a két vállam. - Menj haza.
-Oké. - bólintottam és elindultam hazafelé és a srác ahogy azt látta, hogy felfogtam amit mondott elindult a másik irányba.
Persze nem azért indultam hazafelé, hogy beállítsak pia nélkül. Dehogyis. Az tök gáz. Kihalásztam a táskámból kocsikulcsom és bepattantam. Beindítottam a gázt, sebességre raktam, minden tök jól ment. Ahogy elindultam azon gondolkodtam, hogy mi lehet még nyitva. Emlékszem egy kis szupermarketre, ami szerintem lehet, hogy nyitva van még hajnali fél négykor. Miért ne?!
Épp egy piros lámpánál voltam. Nem volt körülöttem senki és nem láttam, hogy jött volna kocsi. Már egy kis ideje ott álltam és kezdtem beleunni. Gázt adtam. Utána már nem minden tiszta. Hallottam egy éles dudaszót. Elfordítottam a fejem és két erős fényt láttam. Egy autó lámpái lehettek. Hatalmas csattanás. Éreztem, hogy a kocsi elmozdult vagy több métert. A fejembe éles fájdalom nyílalt. Teljes sötétség.


*Harry szemszöge*

Reggel a nappali padlóján ébredtem. Óvatosan felemelkedtem, de csak foltokat láttam és kicsit szédültem is. Néhány másodperc múlva megtisztult a kép. A kanapén Zayn feküdt, de félig lelógott róla. Mellettem a földön Niall horkolt. Louis a fotelben olyan állapotban lehetett,mint én. Nem beszéltünk egymással, mert egyikünk se tudott volna megszólalni, szóval így némán társalogtunk. Ha dumáltunk volna, valami ilyesmi lehetett volna: 'Kemény volt tegnap.' 'Az biztos. Egy csomó minden kiesett.' 'Ja, nekem is. De nézz végig a többieken' 'Aha, ők is kiütötték magukat.' 'Liam és Dannielle hol vannak?' 'A vendéghálómban. Tegnap este véletlen rájuk nyitottam.' 'Á, az kínos lehetett.' 'Nem, nem zavartatták magukat.' 'Várjunk csak... valami nem stimmel...' 'Ja, de mi?'
-EMMA! - kiáltottunk fel egyszerre. Oké, ez egy kicsit durván hangzik, de tényleg így történt.
-Mi bajotok van nektek? - nézett fel Niall kómásan és a hirtelen kiabálásunkra Zayn legurult a kanapéról ijedtében.
-Megvesztetek? - nézett ránk Zayn szúrós szemmel. - Tisztára beszartam. És bevertem a könyököm a hülye kávézóasztalba. 
-Nyugodjatok már, le és inkább segítsetek keresni. - rontott ki Louis a konyhából, Colette oldalán.
-Kit? - értetlenkedett Niall.
-Emmát! - üvöltött Louis idegesen. 
-Te hogy kerültél a konyhába? - nézett Zayn Colettere.
-Nem tudom, de a sütőben van egy nagy adag liszt. - vakarta meg a fejét.
-Ja igen, kenyeret akartam sütni. - jutott Louis eszébe.
-Basszus rohadt nagy sztori, de Emma hol a halálba van?! - ordítottam.
-Héé, minden oké idelent? - jelent meg Liam és Danille is jött mögötte a lépcsőn.
-Emma nincs az emeleten? -kérdezte Niall.
-Em eltűnt? - kapcsolt Colette.
-Igen. - bólintott Louis idegesen.
-Az emeleten nem láttuk, bár nem nagyon néztünk körül. - válaszolt Dani. - Gyorsan felszaladok és megnézem.
-Nem valószínű, hogy ott lesz, ő is előjött volna a zajokra. - állapította meg Zayn, miközben Dan felrobogott a lépcsőn.
-Kösz a bíztató hozzáállást Malik. - nézett rá idegesen Lou.
-Héé, azt hiszed én nem aggódok? - tette fel a kezét védekezőn Zayn. - Egyszerűen csak realista vagyok.
-Pesszimista. - vágta rá Louis.
-Ha ezek most elkezdenek veszekedni... - forgatta a szemét Colette.
-Igaza van, most inkább maradjunk nyugodtak. - vetettem nyugtató pillantásokat mindkettőjük felé.
-Emma nincs az emeleten. - mondta Dani amikor elért a lépcsőfordulóba.
-A fürdőben is megnézted? - kérdezte bizakodva Niall.
-Mindenhol. - bólintott Danielle.
-Itt lent meg nincs ugye? - fordultam Louis felé.
-Áhh, már mindent átnéztem. - csettintett a nyelvével idegesen.
-Akkor mit csináljunk? - nézett körbe Niall.
-Emberek! - tárta szét a kezeit Col. - 21. század. MOBILTELEFON! 
-Okos lány. - bólintott Niall.
-Vagy csak mi vagyunk hülyék. - röhögte ki saját magát is Zayn.
-Kösz, hogy ezt nem nekem kellett kimondanom. - veregette meg Colette a vállát miközben elsétált mellette, majd a kanapéra vette magát és a körmét rágva figyelt engem ahogy előveszem a telefonom. A többiek csatlakoztak hozzá, és úgy figyelték minden egyes mozdulatom, mintha egy Olimpiai döntőt figyelnének.
14 nem fogadott hívás és 5 sms. 
3 hívás jött Emma telefonjáról, a többi anyáéról és az smseket is anya küldte. A fülemhez emeltem a telefonom és tárcsáztam.
-Na végre. - vette fel anya az első csörgésre.
-Mi történt? - kérdeztem idegesen.
-Nagy baj van. Fogalmam sincs mit műveltetek, de nagy baj van. 
-Mond már, hogy mi történt. - kértem egyre inkább aggódva.
-Emmá ájultan fekszik egy kórteremben és eltört a jobb lába. - vázolta fel a helyzetet Anya és nem próbálta meg szépíteni a helyzetet. Nincs is mit szépíteni ezen.
-De... hogyan... én... ? - egy normális szó nem jött ki a torkomon.
-Hányan vagytok? - kérdezte hirtelen.
-7-en - nyögtem ki. 
-Gyertek ide és itt majd mindet megtudtok, hogy hol is csesztétek el tegnap este. - mondta. Valószínűleg rájött, hogy nem ketten rúgtunk ki a hámból Emmával. Gyorsan elmondta a kórház címét aztán lerakta.
-Na mi történt? - kérdezte Louis, aki már majdnem szétrobbant az idegtől.
-Emma... kórház...menjünk...láb... ájultan... eltört... - dadogtam össze-vissza.
-Harry, nyögd már ki normális, nincs kedvünk rejtvényeket fejtegetni. - ripakodott rám Colette, miközben Danielle a kezembe nyomott egy pohár szénsavmentes ásványvizet.
Leültem a fotelbe és gyorsan megittam a vizet, amitől valamennyire magamhoz tértem és már eltudtam mesélni.
-Emma kórházba került. - kezdtem. - Fogalmam sincs, hogyan, de eltört a jobb lába és ájultan fekszik. Anya megadta a kórház címét, szóval induljunk.
-Mit keres Anne Londonban? - nézett furcsán Niall.
-Délután 4 van. - nézte meg Zayn a telefonján az időt. - Ha elég korán hívták simán ideért eddigre. - nézett végig rajtunk.
-Induljunk. - mondta Louis. Nem tudtam leolvasni az arcáról semmit. Az ijedtség, a félem, az aggodalom és a saját magára való haragot láttam rajta. De, hogy melyik volt az uralkodó érzése azt nem tudom.

2013. április 10., szerda

18. fejezet * Kiss You

Sziasztok!:D Siettem a résszel ahogy tudtam és előbb is hoztam, mint gondoltam volna. :) A rész címe nagy kreativitást igényelt, de egyszerűen nem jutott semmi az eszembe. MOst igazából nincs több hozzáfűzni valóm, mivel mostanában volt helyzetjelentés, meg többször is jelentkeztem. Ha bárkinek kérdése van nyugodtan írjon a chat-be.:))
xoxo.K 

Kiss You

*Louis szemszöge*

A kanapén feküdtem és a TVt nyomkodtam, Emma pedig kiment a mosdóba. Rájöttünk, hogyha kettesben akarunk lenni, akkor mindenképp nálunk tudjuk megoldani, mert ha náluk vagyunk akkor, vagy Harry vagy a többiek nem fognak békén hagyni, akik mindig náluk csöveznek.
-Louis. - ugrott bele Emma egyszer csak hirtelen az ölembe.
-Hello. - vigyorogtam rá. 
-Mit nézel? - fordította a fejét a TV felé.
-Semmit. - mondtam és kinyomtam.
-Pornót mi? - húzta fel röhögve a fél szemöldökét.
-Csakis. - nevettem el magam. 
Megragadtam a két kezét és közelebb húztam magamhoz. Amikor a homlokunk már összeért Emma két kezével megfogta az arcomat és az ajkaimat kezdte el kényeztetni. Én a sortja alatt simogattam a meztelen combját. Beharaptam Emma száját, mire ő egy kicsit bevadult és a hajamat kezdte tépni, ezért én pedig a felsőjén keresztül a hátát karmoltam. Annyira beleéltük magunkat, hogy egyre inkább a kanapé szélére csúsztunk és...
-Ááuu. - fogta a fejét Emma és most én kerültem felülre.
-Jól vagy? - kérdeztem a csípőjén ülve.
-Persze. - mosolyodott el kajánul.
Lehajoltam hozzá és elkezdtem a mellkasát csókolgatni és onnan egyre feljebb haladva a nyakán folytattam. Emma halkan felkuncogott, ami még inkább bátorított, így kerestem egy szimpatikus pontot és elkezdtem szívni a nyakán a bőrt. Emma egy picit felszisszent, de folyamatosan mosolygott. Utána folyamatosan felfelé haladva puszikat adtam neki a füle körül és az a mögötti érzékeny részén, aminél éreztem, hogy kirázta a hideg.
Mosolyogva a szemébe néztem és mélyen megcsókoltam.

Talán tovább is eljuthattunk volna, hogyha nem szólal meg a csengő.
-Biztos a pizza. - morogtam és aztán felálltam Emmáról, aki pedig feltápászkodott és kinyitotta az ajtót. Néhány másodpercig mereven nézett a pizzafutárra aztán pedig rácsapta az ajtót. 
-Mégsem vagy éhes? - kérdeztem vonakodva.

*Emma szemszöge*

Ahogy megláttam az ajtóban lefagytam. Mégis mit keres itt? Mit csinál itt? Miért? Miért kellett nekem vele találkoznom? És mégis, miért lett pizzafutár? ÉS MI A HALÁLT KERES ITT?!
-Mégsem vagy éhes? - kérdezte lassan Louis egy kis bizonytalansággal a hangjában.
-Öhhm... izé. - kerestem kifogásokat még mindig háttal állva Louisnak.
Újra csengetett. 
-Nem akarod kinyitni? - megfordultam és láttam, hogy felhúzott szemöldökkel méregetett.
-Hát... nem nagyon... - makogtam.
-Na jól van, meguntam. - mondta, odasétált mellém egy egyszerű rántással kinyitotta az ajtót.
-Szia újra Emma - vigyorgott rám magabiztosan. -  és szia ismeretlen srác... - na persze, a vége már nem lett olyan magabiztos.
-Te ismered? - nézett rám elképedve.
-Hát... lehetséges... 
-És komolyan rácsaptad az ajtót? - méregetett még furcsábban. Úristen, biztosan nagyon hülyének néz.
-Brandon vagyok. - nyújtott kezet a srác Louisnak. - Egyébként pedig régi sztori.
-Miről szól az a sztori? - kérdezte Louis, a szemében halvány nevetőráncokkal. Persze, tudta, hogy én úgyse mondanám el.
-Hát nem könnyű kérdés. - gondolkodott el Brandon. - Én személy szerint nem tudom eldönteni, hogy nyálas szerelmes történet, béna vígjáték vagy pornó.
-Oké, ennyi elég is volt, kösz, hogy itt voltál.
-Várj. - szólt rám Louis. Lesápadtam. Vajon többet is akar tudni? Lehet, hogy ki akar deríteni mindent a múltamból? Nekem lőttek. Már így is félek, hogy sokat tud rólam. Nem akarom, hogy Brandon felvázolja neki a kapcsolatunkat. Wáááá.
-Mi az? - nyögtem ki nagy nehezen ezt a két szót. 
-Nála van a pizza. - ráncolta a homlokát értetlenül. Végül aztán szerintem végiggondolta és letett a gondolatmenetem megértéséről és inkább odaadta Brandonnak a pénzt, aki pedig lelépett.
Lou letette a pizzát az asztalra, kivett egy szeletet és elkezdte enni. Én pedig még lesokkolódva álltam az ajtóban. WTF?!
-Nem jössz? - röhögte el magát Louis. 

Esetlenül odavánszorogtam a kanapéhoz, Louis pedig belehúzott az ölébe. Én is kivettem egy szeletet, aztán a vállára hajtottam a fejem. Louis nyomott egy puszit az arcomra, utána próbált fürkészni, de nem nagyon volt kedvem csevegni, ezért kerültem a szemkontaktust, ami nem is volt nehéz, mivel tulajdonképpen hátul ültem neki. 
-Na mi van? - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Nincs semmi. - ráztam meg a fejem, és beleharaptam a pizzámba.
-Jól van, fordulj meg.
-He? - ráncoltam a szemöldököm.
-Fordulj meg. - szólt rám újra. 
Hát, nem tudtam mit csinálni, ezért megfordultam Louis ölében, két lábamat pedig körbefontam a dereka körül. 
-Nem vagyok hülye, levettem, hogy ez a srác az exed. - kezdte. - Ellentétben veled (mivel látom rajtad, hogy folyamatosan jár az agyad), nem érdekel, hogy hogyan került ide, mit akar s a többi. Talán azért, mert valószínűleg ő egy pizzafutár, ez a munkája és a pénzt akar. - elgondolkodtam a mondandóján és bólintottam, jelezve, hogy felfogtam. - Tudom, hogy volt előttem is kapcsolatod és életed, mivel nekem is. De az már a múlt, és engem most csak te érdekelsz, nem a régi kapcsolataid. És rohadtul nem érdekel, hogy miket csinált veled ez a gyerek, kivéve ha bántott vagy összetört és meg kéne vernem. Vetted? 
-Azt hiszem. - bólintottam mosolyogva és nyomtam egy csókot a szájára.

*Zayn szemszöge*

-Hé, Harry - kiáltott oda neki Niall. - Louról tudsz valamit?
Mind Harrynél csöveztünk szokás szerint, de Louis most hiányzott. Igazából mondhatnám, hogy így nyomottabb volt a hangulat, de ugyanúgy üvöltött a rádió (veszekedések elkerülése végett), zabáltunk mindent össze vissza Harry hűtőjéből és a TV-ben, ment az Így Jártam Anyátokkal, de fogalmam sincs, hogy miért, mert senki nem nézte.
-Emmával vannak. - vonta meg a vállát, és beleivott a kólájába.
-Kicsit sokat lógnak együtt mostanában nem? - kérdezte Liam, passzolva nekem a kislabdát, amit dobáltunk.
-Én nem szólok bele a dolgukba, amíg nem ejti teherbe a húgomat. - tárta szét a kezét vigyorogva. És nekem ott maradt a kezem a lendítés közben. Úristen, hogy lehet ilyen hülye? Miért nem tűnt fel nekem? Lounak végig bejött Emma. Amikor észrevette, hogy ott aludtam Emma szobájában és észrevett. Baromi dühös lett. És látszott rajta, hogy bejön neki. Megbabonázva nézte bikiniben és a múltkor amikor egy szál fehérneműben megjelent. Vajon mióta vannak együtt? 
Amíg én a gondolataimba merültem addig a többiek már rég más témánál tartottak. Ha jól tudom Lilyt és Robint hasonlították össze, hogy melyik a jobb nő. Egyébként szerintem Robin.
-Mindjárt jövök. - hajítottam oda a labdát Liamnek és kimentem a konyhába.
Odamentem a csaphoz és kinyitottam a hideg vizet. Jó alaposan megdörzsöltem vele a fejem és utána csak meredtem bámultam a mosogató belsejét.
-Minden oké? - hallottam Liam hangját a hátam mögött.
-Persze. - vigyorogtam rá, aztán megtöröltem az arcom a konyharuhába.
-Mintha az előbb egy kicsit lefagytál volna. - méregetett tovább.

-Jól vagyok Leyumm. - próbáltam megnyugtatni, de túlságosan átlát rajtam.
-Az zavar, hogy rájöttél, hogy Louis és Emma összejöttek.
-Dehogyis, meghülyültél? - ráztam a fejemet tettet nemtörődömséggel.
-Hát... ha bármi van szólj. - vonta meg a vállát.
-Ember, mi srácok vagyunk, nem lelkizünk, mint a csajok, ébresztő!. - tártam szét a karom.
-Tudom. - bólintott. - De barátok azért vagyunk. Szóval... akármilyen bunkó is vagy én itt leszek. - kacsintott a végén és visszament.
Basszus, már Liammel is bunkó vagyok. Hova süllyedek? Pedig semmi rosszat nem akart. 
Körülnéztem Harryék szekrényeiben és találtam egy csomó chipset. Egy sajtosat direkt csak Liamnek szórtam ki, egy kis kárpótlásul.
Amikor visszamentem a szobába persze rögtön megkaptam a srácok 5 percig tartó szeretetáradatát, amit a kajáért kaptam.

-Tessék sajtfej. - nyomtam bele Liam ölébe a tálcát. Pár pillanatig furcsán nézett aztán elröhögte magát.
-És most jöjjön a One Direction újdonsága a One Way Or Another. - mondta be a rádiós, mire Harry még feljebb tekerte a hangerőt.
-Hogy ti mekkora egoisták vagytok. - nyitott be Emma, Louis oldalán. Végignéztem rajta. Gyönyörű volt, mint mindig, pedig semmi extra nem volt rajta. Hosszú szárú, a térde alá érő Converse, farmersort és szürke Rolling Stones póló. Haja kivasalva omlott le a vállára.
-Most miért? - tárta szét a karját Harry. - Mert szeretjük a saját zenénket? 
-Nem, csak mert az utcáról is hallani. - rántotta meg a vállát.
-Amúgy elég gyorsan ideértetek. - szólt közbe Liam. Vicces, én nem is tudtam, hogy jönnek.
-Két utcával lakok feljebb, alap, hogy 5 perc alatt itt vagyunk. - vetődött le fotelbe.
-Van valami pia itthon? - nézett körbe Emma. 
-Van kóla, Fanta... - néztem körbe.
-Mondom pia. - nézett rám úgy Emma, mintha megvesztem volna. - Oké, azt tudtam, hogy a szépfiú szerepet játsszátok, de ennyire? Könyörgöm a rajongóitok nem hallnak bele, ha amikor ti így 5-en összejöttök bedobtok... valamit. Sőt meg se tudják.
-Az én húgom. - ölelte állt Harry oldalról.
-Még mindig ikrek vagyunk.
-Nem unjátok még a témát? - sóhajtott Niall fáradtan. - Már rohadtul leszarom, hogy melyikőtök jött ki előbb.
-Daniék mikor érnek ide? - fordult Louis Liamhez.
-Danielle körülbelül 10 perc. - válaszolt.
-Colette? - kérdezte Emma Harryt.
-Ő is körülbelül annyi.

*Emma szemszöge*

Már mindannyian egy kicsit becsiccsentettünk és mivel nem nyilvános helyen voltunk Liam is megengedte magának. Szóval ott ültünk a földön, 5 részeg srác és 3 részeg csaj. 
-Felelsz vagy mersz? - vigyorgott végig a társaságon Harry.
-Mehet. - vontam meg a vállam. 
-Tőlem. - csatlakozott Zayn is.
-Többiek? - fordult körbe a tesóm. Végül mindenki beadta a derekát.
Harry megragadott egy üres vodkás üveget és azzal kezdett el pörgetni.
-Várj. - szólt közbe Zayn. - Mi a büntetés, ha valaki nem hajtja végre a feladatot?
-Vetkőzés. - vágta rá Louis, mintha ez teljesen természetes lenne.
-Héé. - szólt közbe Colette.
-Csinálj meg mindent és nem kell vetkőzni. - magyarázta Harry.
-És ha inkább inni kéne? - ajánlottam fel.
-Inni alapból iszunk végig. - tette le Liam az üres poharát.
-Francba. - sziszegtem.
-Tessék ez oldja a feszültséget. - nyomott a kezembe Danielle egy üveg Jim Beamt.
-Kösz. - nevettem el magam és meghúztam az üveget.
-Ugye már mindenki túl van 18on? - nézett Niall ránk, lányokra.
-Ja, miért? - kérdezte Colette.
-Csak a játék forrósága miatt. - felelte Zayn.
-Igen, és itt nem számítanak a kapcsolatok. - mondta Liam.
-Biztos? - húzta fel a szemöldökét Dani, és én is rögtön Louisra néztem.
-Csak egy játék. - vonta meg a vállát Lou.
-Na kezdjünk. - csapta össze a tenyerét Harry.
Harry pörgetett, az üveg pedig Louisra mutatott. 
-Felelsz vagy mersz?
-Felek. - bólintott Louis.
-De szar vagy. - röhögte ki Liam.
-Csak kezdésnek. - mondta Louis.
-Rendben, akkor melyik volt a legbénább szakítós szöveged? - vigyorgott Harry.
-Öhmm.. azt hiszem valahogy így hangzott, hogy: 'Azt se tudom ki vagy, nem is tudtam, hogy jártunk. Csak egy átbulizott éjszaka volt.' - mesélte. - Közben állítólag 2 hónapig jártunk, de nekem nem tűnt fel.
-Szerencsétlen vagy. - röhögte ki Niall.
-Mindegy, én jövök. - vonta meg a vállát Louis és pörgetett. 
-Coletteee. - vigyorodott el, ahogy az üveg megállt. - Felelsz vagy mersz?
-Merek. - vonta meg a vállát.
-Okéé... - gondolkodott el egy pillanatig Louis. - Szívd ki Harry nyakát. És azért Harryét, mert jó fej vagyok. - vigyorgott.
-Rendben, ha te már úgyis kiszívtad Emmáét. 
-Az nem én voltam. - nézett ártatlanul Louis.
-Olyan idióta vagy. - csaptam fejbe egy párnával. 
-Látjátok? Terror alatt élek. Ver a nőm.
-Bolond. - ráztam meg a fejem röhögve. De azért még egyet odacsaptam. 
-Kész. - távolodott el Colette Harrytől, akinek közben kiszívta a nyakát. 
-Legalább ha még részegebbek leszünk, még felismerjük a két Stylest. - próbált humorizálni Liam.
-Liam, általában az embereknek a piától megjön a humoruk. - néztem rá. - A tiéd inkább eltűnik.
-Pörgetek. - szakított félbe Colette és viháncolva megpörgette az üveget. Rám mutatott.
-Felek. - vágtam rá rögtön mielőtt megkérdezte volna.
-Okéé... - merengett el egy pillanatig, aztán felcsillant a szeme. - Mikor vesztetted el a szüzességed. 
Baaaaaaaaaaa....
-Khmm... - köhintettem, hogy időt nyerjek. - 16 voltam... és... - a szemem sarkából láttam, hogy ijedten bámul. Na mi van, előjönnek az emlékek? Mázlija van, hogy magamat se akarom bemártani. - Oké, nem hazudok nagyon gáz, de... - láttam, hogy Zayn lesápad. - Magam alatt voltam, leittam magam és másnap egy idegen srác mellett ébredtem. 
-Gratulálok. - nézett végig rajtam Harry megvetőn, de azt láttam, hogy Zayn megkönnyebbül. Jó neki.
-Miattad kerültem abba a helyzetbe. - vágtam vissza, mire rögtön elszégyellte magát. Igazából kicsit gonoszság volt, mivel nem is így vesztettem el, de hadd érezze egy kicsit a haragomat. Ami már persze jóval lejjebb van, de kell egy kis idő, hogy megszűnjön.

2013. április 9., kedd

Award

El se hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt, már a 3. díjamat kapom meg. :D Nagyon szépen köszönöm Zsuzsinak és Szandinak. :))


Szabályok:
1. Írj magadról 11 dolgot!
2. Válaszolj 11 kérdésre!
3. Írj 11 kérdést!
4. Küld tovább 11 embernek!


1. Mivel nemrég megírtam magamról ezt a 11 dolgot, most nem szeretném mégegyszer megírni, sorry.

2.


1. Mennyire vagy kíváncsi?
Attól függ, hogy miről van szó. :)
2. Tél vagy nyár?
Nyáár. ^^
3. Mi motivált az írásra?
Igazából nincs külön motivációm. Szeretek írni és az, hogy másokat érdekelnek az írásaim, az egy plusz löket. :) (Hatalmas löket)
4. Hogyan merítesz ihletet egy-egy rész megírásához?
Sokszor amikor nincs ötletem elkezdek képeket keresgélni, mondjuk meglátok egy ruhás képet és elgondolkodok, hogy a szereplő ezt hova vehetné fel és már meg is van a sztori, de rengeteg fajta képből jöhet ihlet. De volt már rá példa, hogy egy személyes élményem segített vagy mondjuk egy zene.
5. Mi a rossz tulajdonságod?
Nagyon makacs vagyok.
6. Vígjáték vagy horror?
Vígjáték. :)
7. Milyen csokit szeretsz?
Bármit, csak csoki legyen. :DD (csokimániásvagyok)
8. Mitől félsz a legjobban?
Attól, hogy egyedül maradok...
9. Éjjeli bagoly vagy reggeli pacsirta vagy?
Igazából szeretek sokáig fent lenni, és sokáig aludni, de ha kell feltudok kelni reggel és őszintén bevallom imádok úgy felkelni, hogy még csak jön fel a nap és akkor kimegyek a kertbe és gondolkodok/zenét hallgatok. :) 
10. Örülnél egy ikertestvérnek?
Ezen már sokat gondolkodtam. Fogalmam sincs, hogy örülnék-e neki... Az biztos, hogy érdekes lenne. :D
11. Szerencseszámod?
22. :D

3.

1. Van olyan dal, amiről úgy érzed, hogy rólad szól? Ha igen melyik?
2. Szoktál művészfilmeket nézni?
3. Egy olyan énekes/együttes aki nem annyira ismert, de te szereted?
4. Ha bárhova költözhetnél hova mennél?
5. Melyik sztár bőrébe bújnál bele egy napra, ha így kideríthetnéd, hogy milyen érzés híresnek lenni?
6. Szoktad nézni a külföldi tehetségkutatókat?
7. Egy könyv ami nagyon elgondolkodtatott?
8. Kedvenc mesefilm?
9. Van olyan név a telefonodban, hogy 'NE VEDD FEL'?:D
10. Melyik közösségi oldalt használod a legtöbbet?
11. Mit tennél ha egy napra láthatatlan lennél?

4.

Akiknek küldöm:

*Kate
csakegylány

2013. április 8., hétfő

Gyors helyzetjelentés + FONTOS

Sziasztok!  :)
Most sajnos nem résszel jövök. :( Már elkezdtem írni, de még elég sok meló van vele, de fejben már megvan. 

Most azért jöttem, mert, mint látjátok új kinézet van az oldalon. Nem nagy cucc, csak egy új fejléc és a blog szélessége is kicsit megváltozott.. Igazából elég sokat szenvedtem vele, letöltöttem vagy 5OO képet és válogattam, szerkesztettem többet is, de valahogy nem voltam velük megelégedve, így végül egy ilyen egyszerűbb darabnál maradtam. Aztán végül ez sem lett olyan egyszerű, mert a méretezéssel gáz volt. A képet VÉGLEGES címszó alatt mentettem el, mivel már elegem volt és azt hittem, hogy végeztem. Végül ezt a VÉGLEGESt még vagy 25x minimum felülírtam, mire valami elfogadható kinézet lett belőle. 
Őszintén bevallom, én annyira nem vagyok ezzel most megelégedve, de nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre. Ezért arra kérlek, hogy alul a pontozásnál pipáljátok ki azt amit gondoltok a kinézetről. (Like - So-so - Hate) Aki szeretné jobban kifejteni, várom a kommentes értékeléseket is! :))
Nem tudom, hogy ez mennyire lesz tartós, de abban biztos vagyok, hogy a következőnél megkérek valaki olyat aki ért is ehhez és akkor lesz egy normális, szép kinézete a blognak. :)
Csak ennyi lettem volna, és tényleg nagyon szeretném ha 'pontoznátok' az új kinézetet. :)))

Ennyi lettem volna, sietek a résszel. xoxo.K

2013. április 6., szombat

Awards

Sziasztok! :D
Először elég kedvetlenül jöttem fel, nem voltam éppen a legjobb passzban. Aztán felnéztem a blogomra és hirtelen láttam, hogy 2(!) díjat kaptam. Ezt el se tudom, hinni. :D
Továbbá nektek is szeretném megköszönni, hogy velem vagytok a 30(!) rendszeres olvasómat és a kommenteket is, amik a fejezetekhez érkeznek. mostanában kicsit kevesebb érkezett, de mindegy, ez betudom lustaságnak. :)<3

Akit esetleg érdekelnek a kérdésekre a válaszaim vagy egyéb dolgok az görgessen lejjebb, akit pedig hidegen hagy, az pedig nyugodtan menjen. Persze nem kell mondanom, biztos vagyok benne, hogy teljes nyugodtsággal fogja bezárni az oldalam, szóval ez csak olyan udvariasság-féle volt. :)
xoxo. <3






Hihetetlenül köszönöm a díjat csakegylánynak. :D<3

a) Köszönd meg a díjat annak akitől kaptad (ez alap)!
b) Tedd ki a díj képét az oldaladra bármilyen formában, majd másold át a kérdéseket a díj adójának oldaláról!
c) Válaszolj az eredeti kérdésekre (szám szerint öt darab)
d) Küldd tovább maximum öt blogírónak (fanfictinök tulajdonosának,valamint minden kreativitást mellőző blognak ne)!


1.) Mikor és miért adtad blogírásra a fejed?
2.) Milyen volt a legelső önállóan kitalált történeted? 
3.) Szerinted a blogot a külső (is) teszi, vagy csak az számít , ami benne van? 
4.) Szoktál kapni egyfajta külső segítséget az íráshoz, vagy ilyenkor csak te létezel, meg a történet?
5.) Könnyen ismerkedsz?

1. Tavaly nyár végén. Igazából mindig is nagyon szerettem írni és abban az időben kezdtem el blogokat olvasni, szóval egy idő után rávettem magam, és nekikezdtem. :)
2. A legelső kitalált történetemet nem írtam meg, vagyis nem publikus. Igazából gondolkodtam, hogy blogot csináljak-e belőle, vagy inkább novella. Belegondoltam és úgy gondoltam, hogy nem lenne olyan túl eseménydús, hogy blog legyen belőle szóval egy novella maradt. Ez a történet egy deszkás bandáról szól, egy lány szemszögéből aki ennek a tagja. A deszkások összevesznek a bmxesekkel és akkor erről szólna a sztori, de persze kavarog benne a szerelem, hazugság, átverés stb. Szóval egy ilyen kis modern lovestory. :))
3. A külső ami megfog, a belső ami megtart, szokták mondani. Ez szerintem teljesen így van. Tapasztalatom szerint, ha egy blogra tévedek, akkor olvasok bele, ha a kinézete is igényes.
4. Külső segítségem Réka. :)) Sokszor van, hogy írás közben nem vagyok biztos valamiben, vagy eszembe jut valami és nem tudom, hogy jó ötlete-. Ilyenkor csak gyorsan ráírok és megkérdezem tőle, hogy szerinte ez így milyen, mit írjak át stb. Állítása szerint szívesen segít nekem, én pedig addig akarom ezzel csesztetni amíg tényleg nem unja meg és utál meg engem az örökös 'zaklatásomért'. :D
5. Attól függ, hogy milyen környezetben vagyok.

Akiknek küldöm:





Zsóka egy Liebster Award-al ajándékozott meg, amit szintén iszonyatosan nagyon köszönök! :D<3


Szabályok:
1.Írj magadról 11 dolgot!
2.Válaszolj 11 kérdésre!
3.Írj 11 kérdést!
4.Küldd tovább 11 embernek!

1.

1. A Green Day-en és Bon Jovi-n nőttem fel, szóval eléggé rockos csaj vált belőlem így 14éves koromra... :D
2. Túlzottan imádom a csokit és a pingvineket.
3. Pink a példaképem és az első számú kedvencem. :') Mindenhonnan felnézek rá. :))
4. Annyi kedvenc filmem van, hogy nem tudok választani. Amikor valaki felteszi ezt a kérdést körülbelül fél órába tart válaszolni.xdd
5. Sorozatfüggő vagyok. (Kedvenceim a Bosszú és a Dr. Csont)
6. Róma a kedvenc városom. ^^
7. Pikkel rám a tesitanár, pedig elég sportos lány vagyok. Kisgyerek korom óta teniszezek, úszok és már sokadik éve röplabdázok. Oo
8. Általában mindig jóval idősebbnek néznek a koromnál.
9. Az osztályban mindenki mindig velem akar szendvicset cserélni.xdd
10. Utálom a matekot és a fizikát, viszont szeretem a kémiát. :DD
11. Nagyon nehéz volt összeszednem ezt a 11 dolgot, de sikerült. :Dxd

2. 

1. Mióta szereted az 1D-t?
Huhh. Igazából először utáltam őket. Vagyis nem igazán jött be a WMYB. Aztán később már annyit hallottam a One Thinget, hogy megtetszett.xdd Aztán elkezdtem utánanézni a srácoknak, hallgattam a zenéiket, visszanéztem a videónaplókat és megszerettem őket. :))
2. Kedvenc dal?
Huhh most éppen The Pretty Reckless - Just Tonight, de amúgy mindig más. :D
3. Melyik fiú a kedvenced?
Maliiiiiiikbééjbíí.. :DDDDDD Oké, normálisan válaszolok, Zayn a kedvencem a srácok közül. :D
4. Van 1D-s poszter a szobádba?
Nincsenek poszterek a falamon, de a Popcornba szoktak lenni ilyen autógramm-kártyák a faliújságomon van egy pár és az 1D is ott van közöttük. :D (Egyébként a faliújságomon annyi dolog van, hogy félek, hogy leszakad. Semmit se látni rajta amúgy.xdd)
5. Kedvenc fanfiction?
Rengeteg blogot/fanfictiont olvasok, ezért nem igazán tudok kedvencet választani. :)
6. Van valami álmod?
Huhh ilyen konkrét álmom nincs, hogy 'Ki akarom szedni Justin Bieber szájából a rágóját'. Mindig apróbb célókat tűzök magam elé és azt próbálom elérni. Például a busz vagy a távirányító.
7. Milyen telód van?
Samsung. :)
8. Szereted a szegecses dolgokat?
Nem hordok, de amíg valaki meg nem szúr nincs nagy bajom vele.
9. Van háziállatod??
Halaim vannak.xdd
10. Láttad az Utolsó Dal c. filmet?
Öhhm.. nagyon ciki ha nem?xd
11. Álom?
Még mindig nincs. :D Maradjon, hogy ne késsem le a buszt.xd

3.

1. Miért kezdtél el blogot írni?
2. Milyen típusú könyveket/blogokat olvasol?
3. Mit szoktál reggelizni?
4. Milyen stílusú ruhákat szoktál hordani?

5. Mi a véleményed a Disney-sztárokról?
6. Ha egy napra választhatnál magadnak egy szuper képességet akkor mi lenne az?
7. Van valamilyen énekes/együttes/film/sorozat amiért betegesen rajongsz?
8. Valami furcsa szokásod?
9. Ha lenne egy fókád hogyan neveznéd el?
10. Mi lenne az a 5 dolog amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
11. Van valami olyan dolog amit mindenképp végre akarsz hajtani még mondjuk 45 éves korod előtt?

4.