2013. június 5., szerda

31. fejezet * Fall In Love

Hello :DD Siettem a résszel ahogy tudtam, nagyon sok meló van benne, remélem tetszeni fog. :) Nem akarok elárulni róla semmit, úgyis mindjárt olvassátok.:)
Egy utolsó szót a Névtelen 
kommentekről az egyik résznél. Még mindig nem most jöttem le a falvédőről. Csak ennyit. Remélem érthető.
A következő fejezet 8 komment után érkezik
xoxo. Kikiih

Fall In Love

Egész nap az arénában csöveztünk és miközben a srácok próbáltak, mi Colettel elfoglaltuk magunkat. Fel alá mászkáltunk és próbáltunk nem láb alatt lenni. Próbáltunk...
A koncert előtt fél órával teljes volt a káosz, és most tényleg szükség volt rám. Kezdve, hogy Niall nem találta a felsőjét, Zayn és a fodrász üvöltöztek egymással, Harry banánt akart enni, Louison felemás cipő volt, Liam pedig nem tudta kiválasztani, hogy melyik inget vegye fel. Végül segítettem neki a választásban, 10 percig variáltunk, mire rájött, hogy az egyik egyáltalán nem tetszik neki, a másiknak meg a színe nem volt jó, szóval egy harmadikat vett elő.
-Srácok, kezdünk - szólt be Paul az öltözőbe, a fiúk pedig elindultak a színpadra.
Elindult a zene. A színpad sötét. Mikor elkezdtek énekelni mindenhol tapsvihar, és amikor kigyulladtak a fények az egész aréna hatalmas sikításba kezdett.
A srácok ismét hatalmas koncertet adtak. Hihetetlen, hogy ennyien rajonganak értük. Fogalmam sincs, hogy ők ezt, hogy bírják, de látom rajtuk, hogy élvezik és szeretik csinálni, szóval innen már nem is teher.

A koncert után a srácok gyorsan átöltöztek, majd ismét elmentünk 'megünnepelni' a sikeres fellépésüket. A hátsó kijáratot elárasztotta néhány okos rajongó, szóval ők kaptak gyorsan aláírást, de aztán már tényleg léptünk bulizni.
Ahogy beléptünk a szórakozóhelyre most nem kapott el semmilyen rossz érzés, vagy gyomorgörcs. Túl tettem magam mindenen és most már teljesen nyugodt lelkiismerettel léptem be. 
A srácok elindultak a bárpulthoz, de én és Colette inkább rögtön táncolni mentünk. Nem tudtam, hogy ez mennyire jó ötlet, mert féltem, hogy Harryből előjön a féltékenység, de rájöttem, hogy valószínűleg totálisan megbízik Coletteben. Más részről pedig a nagy embertömegben jó, ha egy arcot ki tud venni, nemhogy még pont Colt.
A zene hangosan üvöltött és a táncparkett tele volt. Elég menő alakok voltak körülöttünk, mivel ez egy elég elit hely volt. A ritmusra ugrálva dobáltuk a hajunkat és röhögtünk mindenen. Egy idő után valahogy elkeveredtünk a tömegben és egyedül maradtam. Forgolódtam, hátha találok valaki ismerőst, de sehol senki. Egyszer véletlenül nem figyeltem és nekimentem valakinek.
-Jajj, ne haragudj - kértem rögtön bocsánatot az előttem álló magas, barna hajú, zöld szemű sráctól.
-Semmi gáz - nevette el magát. - Kit keresel ennyire? Mert ha egy táncpartnert, akkor én nagyon szívesen vállalom - eresztett rám egy ezer wattos mosolyt, aminek nem tudtam ellenállni.
-Végül is - mosolyodtam el én is.
Hagytam, hogy közelebb lépjen hozzám, majd a zene ritmusára a testünk is egyre közelebb került egymáshoz végül pedig már azt vettem észre, hogy teljesen egymáshoz simulunk. Nem értem, hogy miért mentem bele, de volt valami a srácban ami vonzott. Talán, hogy azokkal a zöld szemekkel egy pillanat alatt megbabonázott. 
-Amúgy, hogy hívnak? - kérdezte lehajolva hozzám, miközben túlüvöltötte a zenét.
-Emma - mosolyodtam el.
-Nagyon szép neved van - fúrta a tekintetét az enyémbe.
-És a tiéd? 
-Nem tudod? - lepődött meg a srác.
-Kéne? - haraptam be a szám szélét és kicsit kínosan éreztem magam. Mégis ki ő, hogy tudnom kéne a nevét?
-Nem, nem fontos - nevetett fel. - Tom vagyok.

*Harry szemszöge*

-Amúgy Colették hol vannak? - kérdeztem egy idő után.
-Colt nem látom, de Emma ott jön ki kézen fogva a tömegből Tommal - mondta Louis, majd amikor felfogta, hogy mit mondott elkerekedett szemmel bámult az irányukba.
-Mi a fasz? - kapta fel a fejét Zayn.
Mind odanéztünk és tényleg. A tesóm Tom Parkerrel ül le a bárpult egy távolabbi oldalához és mosolyogva beszélgettek. Most komolyan, hogy süllyedhet le Emma ilyen szintre? Komolyan Parker kell neki? De miért? És hogyan? És mit keres itt egyáltalán? Az egész The Wanted itt van?
-Sziasztok - pattant fel a mellettem lévő bárszékre Col. - Mi ez a feszültség?
-Emma Tom Parkerrel flörtöl - válaszolta Liam.
-Kivel? - ráncolta a szemöldökét Colette.
-Harry, vázold fel a csajodnak a helyzetet - sóhajtott Niall.
-Tom a The Wanted egyik énekese, akik pedig a legnagyobb ellenségeink. Rühelljük őket, a zenéjük egy nulla és még ők kezdenek el nekünk mindig beszólogatni. Olyan baromságokat állítanak, hogy már inkább röhögnünk kéne rajta. Szánalmasak.
-Az a kopasz tag is közéjük tartozik? - bökött feléjük Colette.
-Ja, az Max - bólintott Zayn idegesen.
-A végén még édes hármas lesz - vigyorgott Colette, mire kapott öt idegbeteg pillantást. - Oké, bocsi.
-Na jól van, én elhozom onnan Emmát - pattant fel hirtelen Zayn.
-Mit csinált? - kérdeztem és mentem utána.
-Tom már Emma combját fogdossa - mondta, mire idegesen ökölbe szorítottam a kezemet.
-Emma indulunk - léptem oda eléjük.
-Jézusom Styles, ki vagy te az apja? - röhögött ki Tom, aki éppen hátulról karolta át Emmát.
-Nem, csak a testvére, és indulunk - mondtam határozottan.
-Majd én hazaviszem Emmát, nyugodtan hagyd itt - vigyorgott Tom, majd adott egy puszit Emma vállára. Emma arcán láttam, egy kis bizalmatlanságot, ő sem hülye, tudja, hogy mire megy ki Tom játéka, de túl büszke volt ahhoz, hogy rögtön a karunkba fusson, hogy védjük meg.
-Parker, kurva gyorsan álljál le - szólt Zayn és egy laza mozdulattal kirántotta Emmát Parker karjaiból és most ő fogta át a derekát, hogy védelmezze.
-Mégis kinek hiszed magad Malik? - csatlakozott Max is. - Tudtommal neked már tényleg nincsen semmi kapcsolatod vele.
-Te meg inkább maradj kussba - förmedt rá Zayn. - Induljunk.
-Na ne már Zayn, ennyitől befostál? - röhögte ki Tom.
-Csak nincs kedvem semmit mondó veszekedésbe keveredni két ilyen szánalmas szarházival, mint ti. Nagyon elhiszitek magatokról, közben fele annyit nem tesztek meg amennyit kéne, azért, hogy sikeresek legyetek. Bárkinek fel tudják turbózni a hangját egy stúdióban és...
-Oké, ezt végighallgatni sincs kedvem - legyintett Tom, félbeszakítva ezzel Zaynt, majd visszahúzta Emmát. - Nyugodtan csináljatok amit jónak láttok. Leszarom.
-Na jól van, most már tényleg álljatok le - akadt ki Emma. - Mégis milyen ribancnak néztek engem, hogy ide-oda rángassatok? - nézett Tomra és Zanyre. - Nem vagyok egyikőtök kurvája sem, nem fogok karról-karra járni. Komolyan, mit hittetek? Oké, nem is érdekel, léptem sziasztok. 
És akkor Emma elindult a többiek felé, Zayn a szája szélét rágva nézett utána, de Tom még van olyan barom, hogy utána kiabált, hogy még hívja. Tuti behúztam volna neki egyet, ha Zayn nem rángat el. Ráadásul ebbe az a legrosszabb, hogy Emma nyilván a számát is megadta neki. Remek.

*Emma szemszöge*

Amikor visszaértem a többiekhez mind elképedve néztek rám, én pedig az egész jelenetet nem értettem. Honnan ismerik Tomékat? És Tom pontosan ki is? Amikor beültünk a kisbuszba ezeket a kérdéseket mind feltettem nekik.
-Várj. Te komolyan nem tudod, hogy ki Tom? - képedt le a mellettem ülő Zayn.
-Te megadtad egy idegennek a számod? - borult ki a bátyám. Persze, ilyenkor mindig apáskodik.
-Mond, te hány lánytól kérted el, akiket fel se hívtál? - kérdeztem vissza, mire csendben maradt.
-De te most komolyan nem tudod, hogy ki Tom és Max? - fordult hátra Louis is, mire én tehetetlenül széttártam a kezem. Igaz, majdnem fejbe vágtam a mellettem ülő Zanyt, de ez mellékes.
-Oké, akkor elmagyarázom - jött hátra Liam. - Tom és Max a The Wanted tagjai, akiket mi utálunk.
-Miért? - ráncoltam a szemöldököm.
-Minden fiúbandának van egy riválisa. Mi pedig ezeket a csicskákat fogtuk ki - vonta meg a vállát Liam.
-Payne miért nem ül a helyén? - kiabált hátra Paul.
-Megyek már - válaszolt Liam és visszasietett Louis mellé.
Viszonylag mindenki lenyugodott és túltette magát ezen és csendben buszozgattunk vissza a szállásra.


És igen. Eljött a nap, hogy elinduljunk New Yorkba. Hihetetlen, el se hittem, hogy én egyszer eljutok ide. Mosolyogva figyeltem a repülő ablakából, ahogy a repülő leszáll a reptérre. New Yorkban vagyok! Te jó isten. A mellettem ülő Zayn mosolyogva figyelte, hogy mindjárt kiugrok a bőrömből.
Amíg a csomagokra vártunk én idegesen toporogtam egy helyben és az ablakon át nézelődtem.

-Indulunk - vigyorgott rám Harry én pedig mosolyogva ragadtam meg a bőröndömet és hagytam, hogy a szél belefújjon a hajamba miközben előttünk sárga taxik sorakoztak és távolról már a toronyházakat is lehetett látni. Igaz, este volt, a repülő is késett, mivel későre járt, de csodálatos volt, hogy így láttam meg először New Yorkot. Varázslatos.
Beszálltunk a kisbuszunkba és a szálláshoz hajtottunk ami New York belvárosában volt, én pedig közben csillogó szemmel bámultam ki az ablakon. New York. El se hiszem.
Itt szerencsére ismét Colettel kerültem egy lakosztályba. 

-Úristen, el se hiszem, hogy itt vagyunk - ugrottam vigyorogva Col nyakába.
-Én se - ölelt meg szorosan, majd egymást ölelve és ugráltunk egy sort.
Kidobáltunk néhány cuccot, majd megbeszéltük, hogy ideje lenne aludni, mert hajnali kettő van.
Épphogy lehunytam a szemem, de Colette telefonja csipogni kezdett.
-Nyomd már ki azt a szart - nyöszörögtem.
Col egy kicsivel később leguggolt az ágyamhoz. Azt hiszem nem, hogy ma tudni fogok normálisan aludni.
-Emma? - nézett rám pislogó szemmel.
-Mit szeretnél? - néztem fel kómásan.
-Figyelj... Harry írt... és... cserélnél vele szobát ma estére? - harapta be a száját.
-Minek cseré... - kezdtem bele, de aztán leesett a dolog. - Persze - sóhajtottam.
-Köszi - vigyorodott el.
-Aztán védekezzek - morogtam, majd elindultam egy szál pizsiben a srácok lakosztálya felé. Mázlim volt, hogy nem futottan bele senkibe a folyosón.
-Jobb oldal második szoba - vigyorgott rám Harry, majd sietett át a mi szobánkba.
Én csak sóhajtottam egyet, majd beléptem a Harry által mondott szobába.
-Na ne már - húztam el a számat, amikor megláttam az ágyon laptopozó Maliket. 
-Te meg mit keresel itt? - nézett rám nem túl kedvesen.
-Harryék kitúrtak a saját szobámból.
-Miért? - kérdezte, aztán neki is leesett. - Sajnálom.
-Nem zavar. Csak rémképek jönnek fel amikor elképzelem a legjobb barátnőmet és a bátyámat... együtt... - fintorogtam, mire Zayn elnevette magát. 
-Tuti védekeznek - nyugtatott meg.
-Remélem - sóhajtottam, majd néhány pillanat múlva újra megszólaltam. - Befogadsz? - pislogtam felé nagyokat, mire Zayn mosolyogva megpaskolta a mellette lévő helyet. Az egyik takaró és a párna a kanapéra volt téve. Gondolom Zayn és a bátyám megvívtak az ágyért és Zayn nyert.
Ránéztem Malik laptopjára, akinek ezerrel pörgött a Twittere. 

-Jézusom - képedtem el az üzenetek láttán. Volt jó pár olyan is amibe én is belepirultam annyira perverz volt.
-Ez itt például kilenc éves - bökött a képernyőre, ahol egy csaj leírta, hogy miket csinálna Zayn farkával, 140 karakterben, döbbenetesen részletesen. 
-Ijesztőek a rajongóitok - bámultam rá pislogás nélkül.
-Nem mindegyik ilyen - nyugtatott meg.
-Ha te mondod - sóhajtottam.
-Be akarsz lépni? - nyújtotta felém a laptopot.
-Áhh nem, tuti tele vagyok mindenféle utálkozó üzenetekkel - legyintettem. 
-Nem feltétlen - próbálta Zayn szépíteni a dolgot, de én inkább tényleg nem akartam ezekkel foglalkozni.
Visszahoztam a kanapéról a párnát és a paplant, majd befeküdtem Zayn mellé és lehunytam a szememet.
-Jó éjt puszit nem kapok? 
-Nem - feleltem csukott szemmel, mire Malik elnevette magát.
Néhány percen belül mélyen elnyomott az álom.

*Zayn szemszöge*

Amikor reggel felébredtem Em már nem volt mellettem. Kérdőn forgolódtam, aztán csekkoltam a telefonom óráját, és már délután kettő volt, szóval valószínűleg már felébredt és visszament a saját szobájába.
Felvettem egy fehér pólót, farmert és lezseren ráhúztam az egyik kockás ingem. Kisétáltam a nappaliba ahol a többiek már ott voltak, Emma is.
-Jó reggelt - köszöntem.
-Kicsit már elmúlt - vigyorgott Louis.
-Már akinek - válaszoltam, majd elvettem egy kakaós csigát az asztalról és elkezdtem enni. Szeretem, hogy Paul ilyenkor mindig rendel fel nekünk reggelit. Ja és azt is szeretem, hogy Niall hagyott valamit nekem is.
-És New York után hova megyünk? - fordult körbe Niall. - Össze vagyok zavarodva.
-Seattle nem? - gondolkodtam.
-Asszem' ja - bólintott Harry.
-Koncert csak holnap lesz, ugye? - kérdezte Liam.

-Igen, és reggel korán kelünk a próbák miatt - válaszolta Louis.
-Még jó, hogy képben vagytok - nevettet Emma.
-És mit csinálunk ma? - kérdezte Colette.
-Mászkálhatnánk a városban - vette fel Harry, mire Emma szemei rögtön csillogni kezdtek. Harry mesélte, hogy teljesen be van pörögve New Yorkra és már kiskora óta ide vágyott.
Amikor kiléptünk a szálloda ajtaján rögtön megcsapott minket a hűvös levegő és érezhető lehetett, hogy hamarosan esni fog, de nem izgatott minket hanem mentünk a fejünk után. Egy csomó mindent bejártunk, voltunk a Central Parkban, bejártuk a belvárost, sőt még az Empire State Building tetejére is felmentünk.
Átfagyva, fájó lábbal mászkáltunk az utcákon, aztán amikor megpillantottunk egy Starbuckst mindannyiunk szeme felcsillant és rögtön beültünk. 

Harry és Colette álltak be a sorba, mi pedig közben kiválasztottunk egy szimpatikus asztalt. 
-Na és Em, hogy tetszik New York? - mosolygott rá Liam.
-Imádom - tekerte le a nyakáról a sálját. - Gyönyörű.
-Csak ne lenne ilyen hideg - mormogta Niall.
-Az tény - bólintottunk.
Harryék visszaértek a sorból, majd mindenkinek kiosztottál a kávét/forrócsokit, a  poharakról leolvasva a neveket. 
-Éhes vagyok - gondolkodott Niall.
-Akkor magadnak veszel egy sütit, mert én biztos nem állok be még egyszer a sorba - rázta meg a fejét Harry, és beleivott a kávéjába.
-Kér még valaki sütit? - pislogott körbe.
-Nem kösz - mosolyogtam rá, és mivel a többiek sem kértek ezért egyedül állt be a sorba.
-Basszus - sziszegte Louis. 
-Mi az? - fordultunk felé.
-Esik az eső - közölte, mire mind odakaptuk a fejünket. És igen, nem hazudott, tényleg zuhogott az eső.
-Siessünk, mielőtt jobban belekezd - mondta Harry, majd mind felpattantunk. Tök jó, alig 10 perce ültünk le... 
-Niall, majd legközelebb kapsz sütit, siess - kiáltott oda neki Liam. Niall egy kis hiszti után, de jött velünk.
Hihetetlen mázlink volt, mert tudtunk 2 taxit fogni, ami New Yorkban, ilyen időben nem kis dolog. A szállodába visszaérve már átmelegedve bámultuk az esőcseppeket az ablakban.
-Ez olyan igazságtalan - mondta Harry. - Eljövünk Londonból, ahol minden második nap zuhog az eső, erre New Yorkban is ugyan ez megy.

-Örülj, hogy New Yorkban lehetsz - hurrogta le rögtön a barátnője. - Van aki életében nem volt még külföldön, ti pedig éppen turnén vagytok.
-Oké, tudod hogy értem - védte magát Harry.
A következő pillanatban megszólalt Emma telefonja. Kihalászta a zsebéből én pedig gyorsan a kijelzőre sandítottam, ami Tom nevét írta ki. Gyorsan kikaptam a kezéből a telefont még mielőtt felvehette volna, és kinyomtam.
-Te normális vagy? - képedt el Emma.
-Teljesen - bólintottam, a többiek pedig feszülten figyelték a jelenetet.
-Mégis, honnan gondoltad, hogy csak úgy elveheted a telefonodat és kinyomhatod a hívásom? - emelte fel a hangját, közben a telefonja újra csörögni kezdett.
-Valahogy így - feleltem és újra kinyomta.
-Akkora egy seggfej vagy - mondta, majd kikapta a mobilt a kezemből és elindult vele az egyik szoba felé, de utolértem és újra elvettem tőle.
-Nem akarom, hogy még egyszer találkozzál vele - néztem komolyan a szemébe.
-Kinek érzed magad Malik, hogy megmond, hogy kivel találkozhatok és kivel nem? És add vissza a telefonom - nyúlt utána, de nem hagytam, hogy elérje.
-Figyelj Emma, ez a srác nem neked való. Csak összetörne. Nem érdemel meg téged, és te nem érdemled meg, hogy ilyenek verjék át a fejed. Tom Parker egy kibaszott barom. 
-Igazán? Én tudod valaki másról tudnám elmondani ugyan ezeket - húzta fel a fél szemöldökét. Tudtam, hogy rám céloz.
-Nem érted, hogy téged akarlak megvédeni? - kiabáltam idegesen.
-Mégis mitől? Csak, mert te nem bírod, az nem jelenti azt, hogy nekem is automatikusan utálnom kell. Ki vagy te, hogy dirigálj nekem?
-Egy barát aki segíteni akar - feleltem és majdnem szétrobbantam az idegtől.
-Attól nagyon távol vagy Malik - nevette el magát. - Gondold csak végig. Ki tört össze engem igazán? Ki verte át a fejem? Ki volt az aki nemegyszer cserbenhagyott és aki mindig, de mindig bepróbálkozik? Te. 
-Nem hiszem el, hogy ennyire nem bírod felfogni, hogy csak jót akarok neked - forgattam a szemeimet.
-De minek? - tárta szét a karját. Oké, itt jött el az a pillanat, hogy eldurrant az agyam. Túl hirtelen, de már nem tudtam leállítani magam és a szavaim jönni kezdtek maguktól.
-Tudod mit?! Nem tudom. Fogalmam sincs, hogy miért akarok segíteni pont neked - nyomtam meg az utolsó szót. - Olyan makacs, egoista és önfejű vagy, hogy az istennek se hagynád, hogy segítsen neked bárki is. Mert én ismerem Parkert, és tudom, tudom, hogy csak rosszat tenne veled. De minek magyarázkodom? Hiszen úgyis leszarod. Annyira utállak, hogy már szavakba se tudom önteni. Mégis mit képzelsz magadról? Hogy most visszatértél, kibékültél Harryvel és a világ máris a tiéd? Hogy rázod magad bárkinek a karjaiban, de kikéred magadnak, hogy te egy olyan lány vagy aki viseli el, hogy karról-karra járjon, csakhogy a tegnap estét is belevigyem. És nem értem magamat, hogy miért foglalkozom egy ilyen barommal, mint te aki semmire se jó. Aki tesz a világra, és leszarja, ha valami olyat mond, ami másnak esetleg fáj. Mert egy tapintatlan bunkó vagy, akit nem érdekelnek mások érzései. Csak azért mert neked nincsenek azért még másoknak van vágod?! Rohadtul magadba szállhatnál, mert már borzalmasan kiborít a viselkedésed - vágtam a fejéhez mindezt. Emma néhány másodpercig csak meredten bámult rám, majd sarkon fordult és valami 'leléptem' félét motyogva kilépett az ajtón. 
Csak néztem a becsapódó ajtót, aztán leesett, hogy miket is mondtam.
-Bazdmeg! - ütöttem bele egyet ököllel a falba, majd leguggoltam és a fejemet nekinyomtam. Mégis mi a szart képzeltem?
-Khhm... - köhintett Niall. - Ezt jól elcseszted - közölte egyszerűen.
-Na ne mond - forgattam a szemeimet.
-Menj utána - szólalt meg Louis néhány másodperc múlva.
-Minek? - fordultam feléjük, miközben leültem a földre. - Rohadtul nem kíváncsi rám.
-Hidd el az. Mert szereted. És ő is téged - mondta Louis.
-Ugyan már - legyintettem. - Nem érez irántam semmit.
-Nos...ömm... - kereste Louis a szavakat. - Az szerintem jelent valamit...az jelent valamit ha a csajod szeretkezés közben a te neved helyett a legjobb haverod nevét nyögi - fejezte be, én pedig elkerekedett szemmel kaptam fel a fejem - Igen, a tiedet - bólintott.
-Ez max annyit jelent, hogy vonzódik hozzám, de nem azt, hogy szeret is.
-Ember, te olyan idióta vagy - mondta Harry. - Láttad már, hogy hogyan néz rád? Ha csak rámosolyogsz teljesen elpirul. Ismerem a húgomat és hihetetlenül szerelmes beléd, te barom.
Pár másodpercig csak meredten bámultam magam elé és próbáltam felfogni a hallottakat. Nem akartam elhinni.
-Menj már utána te idióta! - üvöltötte el magát az eddig viszonylag nyugodt Liam.
Felpattantam és rohantam. A liftet nem akartam kivárni, ezért a lépcsőn futottam le öt emeletet, és szerintem rekordot döntöttem. Kiléptem a szállodából, ahol továbbra is szakadt az eső. A hotel előtti fedett részen álló londinernek felvázoltam Emma kinézetét és megkérdeztem, hogy merre ment. A pasinak eszébe jutott, majd megmutatta az irányt, én pedig rohantam, miközben Emma nevét üvöltöztem.

*Emma szemszöge*

Úgy éreztem, hogy ki kell szellőztetnem a fejem, bár így utólag már nem volt túl okos dolog szakadó esőben, esernyő nélkül sétálni, de nem akartam visszamenni. Túlságosan fájtak Zayn szavai. Fájt, hogy úgy éreztem, hogy tényleg olyan ember vagyok amilyennek leírt. Fájt, hogy komolyan gondolta. Fájt.
-Emma! - hallottam a hangomat valahonnan, de nem voltam biztos benne, hogy nekem szóltak, ezért nem fordultam meg. Néhány másodperc múlva újra hallottam és most már túl kíváncsi voltam, szóval megfordultam. Zayn futott felém, de olyan sebességgel, hogy néhány embert majdnem fellökött.
-Mit akarsz? - néztem rá, amikor lihegve odaért elém. - Van esetleg valami amit még nem vágtál a fejemhez? Akkor csak rajta. Úgyis csak egy érzéketlen bunkó vagyok - tártam szét a kezem.
-Igazából lenne - bólintott.
-Hallgatlak - fontam keresztbe magam előtt a karomat. 
-Azt mondtam, hogy egy egoista, makacs, és önfejű vagy. És ez így is van. Mondtam, hogy túl makacs vagy ahhoz, hogy bárkinek is a tanácsát elfogadd, mert mindig mindent egyedül akarsz megcsinálni. Rengeteg hülye szokásod van. Például, hogy mindig kínzod a hajad, mert nem vagy megelégedve a göndör tincseiddel. Hogy mindenhova sminkeled magad, mert nem érzed magad elég szépnek, közben pedig gyönyörű vagy. Hogy mindig nyolc óráig válogatod a ruháidat, közben mindegyikben ugyanolyan dögös vagy. Hogy mindenre van valami idióta visszaszólásod és, hogy nem hagyod magad könnyen, semmilyen próbálkozásnak se - vázolta fel a helyzetet, miközben az eső még mindig zuhogott és már mindketten csurom vizesek voltunk. - De nem érdekel. Mert ez mind hozzád tartozik. Nem akarom, hogy más legyél, mert te így vagy jó ahogy, az összes hülyeségeddel együtt. Mert így szeretlek.
-Mond még egyszer - suttogtam, de féltem, hogy Zayn nem hallja meg, mert az első elnyomja a hangom. De meghallotta.
-Szeretlek - tárta szét a karját. - Fogalmam sincs, hogy hol, mikor, de totálisan, teljesen beléd szerettem. 
Még ez is több volt annál, mint amit vártam. Hihetetlenül elmosolyodtam, majd odaléptem Zaynhez, aki egy határozott mozdulattal magához húzott és megcsókolt. Most nem kaptam el az arcom, nem éreztem bűntudatot, nem akartam behúzni neki egyet, se semmi hasonlót. A kezemet a nyaka köré fontam és visszacsókoltam. Ez sokkal másabb volt, mint eddig bármelyik csókunk. Minden benne volt, ami benne kellett, hogy legyen. Hosszú volt, de egy csókba nem fér bele minden amit iránta érzek, ezt ő is tudta. Ezért a csókunkat még egy csók követte, majd még egy. Nem érdekelt, hogy az emberek kerülgetnek minket, hogy szakad az eső, semmi sem érdekelt, egyedül és csakis Zayn érdekelt, de ő mindennél jobban. El se hiszem, hogy ott álltam a karjaiban és olyan erősen szorít magához, hogy szinte már beleroppanok, de nem zavart. Mert végre megkaphattam őt, és ő is megkaphatott engem, úgy ahogy mindig is akartuk.
-Szeretlek - suttogtam, amikor ajkaink elváltak egymástól és Zayn a homlokét az enyémnek döntötte. Elmosolyodott, majd nyomott egy puszit a homlokomra. 
-Menjünk vissza, megfázol - tűrt hátra egy tincset a fülem mögé.
-Még ne - suttogtam, majd még egyszer megcsókoltam.

29 megjegyzés:

  1. Kövit!! Hát az azért durva volt amit a Lou mondott :D de siess a kövivel! Nagyon jó lett :)
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ígérem, arra is lesz magyarázat ;dd
      sietek <3

      Törlés
  2. Nagyon tetszett!
    Zemma*.*
    Várom a kövit!!

    VálaszTörlés
  3. Aztarohadt asfgjka annyira imadom amikor zayn feltekeny es ilyenkor hihetetlenul aranyos. Amit lou mondott hat azta nem gondoltam volna. Eees igeen annyira vartam mar ezt a resz amikor bevalljak az erzeseiket es istenem annyira edesek tokeletes resz lett, nagyon tokeletes, egyik kedvenc blogom komolyan <3 varom a kovetkezot! :) xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. huhh, nagyon jól esik, hogy ilyeneket írsz. <3

      Törlés
  4. Bocsiii nem tehetek róla, de allergiás vagyok a helyesírási hibákra, és nem köcsögségből szólok vagy valami, épp ellenkezőleg. Szóval: Olvasd át mert ennyi hiba még sosem volt benne :/ Azért ennyire nem kell rohanni, tudunk várni :)
    És akkor a részről:
    Egyszerűen ááááááááááááááááááá végre! végreeee! *-* Erre vártam már mióta :D Imádtam! ^^ és az tényleg kicsit durva, amit Lou mondott... :O

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igazából én is így vagyok vele, minden részben van egy csomó, de csak azért mert nem merem rögtön átolvasni még1x mert mindig kitörlöm az egészet, mert, hogy az egész sztori nem tetszik és ilyenkor rühellem magam és ahogy visszaolvasom mindig kvára ég a pofám. :S
      (már aki tud várni..)
      haha, látom, hogy Lou mondata mindenkiben nagyon megmaradt :DD
      <3

      Törlés
  5. ♥imádomimádom! *---* annyira aranyos Zayn és Emma!^^ kedvenc blogom! nagyon jól írsz! siess a.kövivel:3 .❣

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. huhh, nagyon jól esik, köszönöm :D
      sietek <3

      Törlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  7. Mindenre számítottam de ilyenre nem:D Ha gáz, ha nem, először én sem tudtam milyen Tomról van szó:D Nagyon aranyos volt Zayn ahogy védte Emmát:)) És amikor bevallották, hogy szeretik egymást..hát ott végem volt:DD Eddigi legjobb rész.*-* És az eddigi legjobb blog amit olvastam.<3<3:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy ennyire tetszett és sikerült meglepetést is okoznom :DD
      <3

      Törlés
  8. IGEEEEEEEN VÉGRE annyira vártam nár ez és egyszer csak bumm. már a címből lejött, hogy ez lesz az a rész, ahol bevallják egymásnak vagy esteleg zayn csak magának. nagyon tetszett, az eddigi legeslegjobb rész! imádom :) mikor jön a kövi? :) dóri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen.:)
      amikor megírom, szerintem hétvége:)

      Törlés
  9. bár én inkább a Louis+Emma párost szerettem, de nem baj!! nagyon imádom!! <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy ettől függetlenül is tetszett ^^

      Törlés
  10. "-Nos...ömm... - kereste Louis a szavakat. - Az szerintem jelent valamit...az jelent valamit ha a csajod szeretkezés közben a te neved helyett a legjobb haverod nevét nyögi - fejezte be, én pedig elkerekedett szemmel kaptam fel a fejem - Igen, a tiedet - bólintott." ez kiben nem marad meg? :D
    amúgy meg na végre! harminc, HARMINC részen keresztül vártam erre. :* de megérte , én mondom. azért remélem ezután is lesz amiért aggódjunk, és nem fogod egyhamar befejezni a sztorit!!
    (nagyon gáz, ha nem tudtam, ki az a tom? :) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. okéé, ott a pontxddd
      remélem megérte várni, és azt is remélem, hogy bízol bennem és tudod, hogy lesz itt még fordulat ;dd
      (nem, egyáltalán nem :DD)

      Törlés
  11. Úristen! De jó! Mostanában nem komiztam, mindig lemaradtam róla:( De nem baj, most írok:D Én az Emma+Louis párost is imádtam, de a Zayn+Emmát is szeretem:D Olyan jó!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy írtál <3
      remélem továbbra is tetszeni fog a sztori, egyébként imádom, hogy így megoszlanak a vélemények a párosok között :DD

      Törlés
  12. Wííí, mondtam én, hogy nagyon fogok én még örülni ennek az Emma/Zayn szálnak is. ^^ Naaaaaaaaaaagyon jo lett, ezt vártam, vééégre! :P Örülök nekik, és hihetetlenül nagyon várom a frisst. Sya ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy örülsz ^^
      sietek <3

      Törlés
  13. Zaaaaaaaaaaaaaaaaaaayn :D
    Szia :D
    Hát olyan boldog vagyok, hogy erre a részre térhetek vissza:D Az írásbeliérettségik viszonylag jól sikerültek, minden négyes ötös lett :)
    Hát ez jaaaajjj :D Ahogy Zayn kiosztotta Emmát, mintha ott lettem volna, szabályosan hallottam a kiabálást, nagyon jól megírtad!
    És az, amit Louis mondott, kicsit megsajnáltam , de örülök, hogy végre a srácok észhez térítették Malik urat :D
    Azok a csókok, az a vallomás és még mindig le vagyok ragadva ott, hogy azok a csókok... *-* imádtam! oly' régóta vártam ezt a részt :D
    Nagyon tetszett, várom a kövit!!
    Jenni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úristen, nagyon büszke vagyok rád, gratulálok ^^
      huhh, olyan jó, hogy így tetszett, mert féltem, h nem sikerült jól :SS
      sietek <3

      Törlés
  14. Wiiiiiiiiiiiiiiii:D
    Mióta vártam már erre....
    Istenem olyan rohadt jól írsz :)))
    Várom nagyon a köviit xxx :D

    VálaszTörlés
  15. OMG te annyira fantasztikusan írsz :D rettentően irigyellek :P de komolyan....ez a rész egyszerűen zseniális lett :D hamar köviiit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ne mondj ilyeneket, még elpirulok :3 :DDD
      köszönöm, sietek <3

      Törlés